Mérnincs nyár decemberben?

Hartay Csaba. Költő, kirúgott újságíró, orvhorgász, verbális medvevadász, tévénéző fiú, pultnál sört kis unicummal kérő törzsvendég és horoszkopológus... A télapóról is lehet csúnya dolgokat írni, jegyzi meg, mintegy ars poeticaként. Húsvét közeledtével majd mást kell kitalalnia, jegyezzük meg mi.

Sajnos rossz híreim vannak, marad az egyhangú, szürke idő. Marad a fagypont körüli hőmérséklet, a reggeli köd, az ónos szitálás, vezessenek óvatosan. Nem tudom ki vár ragyogó napsütést, huncut, kis bodros bárányfelhőket, és 32 fokos csúcshőmérsékletet december közepén, de ez az operált mellű meteorológus csajszi folyton ezzel jön reggelenként. Mentegetőzik, hárít, mintha Gyurcsánnyal ketten rontanák az időjárást direkt, hogy a konvektorok hetesre tekerése miatt még nagyobb problémát okozzon a gázáremelés. (Csak a gázáremelés esett rám – Kft együttes után szabadon.) Jelenti a drágám az időjárást, átlépi a fekete sávot, hogy egyszer bukna már fel, odaát van az ő igazsága, a meglepően hideg december, egyre sűrűsödő (mint a köd) elnézéseket kéreget a zord időjárás miatt. Ennél csak az a szebb, amikor leesik az

... odaát van az ő igazsága, a meglepően hideg december ...

első hat centis hó, és mindenhol bemondják, hogy senki sem volt felkészülve az óriási havazásra, a hómunkások meg végképp nem. Nekik aztán semmi közük a hóakadályokhoz. Még szebb: ha egy centi hó esik, a vonatok két-három órát késnek csípőből. Állítólag beragadnak a váltók. Vasszák meg. Elnézést, de nagyon morcos vagyok mostanában. A hőmérő higanyszála (de szépen fogalmazok - gyermekkoromban meteorológus szerettem volna lenni) napok óta se fel, se le. Nulla. Önnek nulla fok. Csak önnek. Minden nap. Rendelje meg! Szóval nincs hőingás. Az ég szürke, szitál a hódara, a köd, a hó, a váratlan. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy nem számítottunk rá.