Hírek

2004.12.10. 07:03

Három alkotmánybírót kellene megválasztani

S. B.

Információink szerint Bragyova András pécsi alkotmányjogásznak és Kovács Péter miskolci nemzetközi jogásznak van a legnagyobb esélye arra, hogy alkotmánybíróvá válassza a parlament. Úgy tudjuk: az ő személyükről már megegyezett a kormánypárt és az ellenzék.

Továbbra is vita van arról, hogy ki töltse be a decemberben megüresedő harmadik alkotmánybírói helyet. Ide konszenzusos jelöltet keresnek a pártok. Esélyesnek tartják a tisztségre Paczolai Pétert, a köztársasági elnök hivatalvezetőhelyettesét. Ű

Az ő jelölését viszont egyelőre nem támogatja az MSZP és az SZDSZ. Szili Katalin házelnök tegnap abban bízott, hogy hétfőn megegyezés születik a pártok között. A félelem oka, hogy ellehetetlenülhet a taláros testület, mert csak nyolcan maradnak. Megszűnik Strausz János megbízatása, nyugdíjba vonult Németh János, Czúcz Ottó  Luxemburgba távozott.

Mivel foglalkozik az alkotmánybíróság?

"Az ... országgyűlés a népfelség organumát képezi mind azon ügyekre s érdekekre nézve, mellyek az egyének, családok, községek s megyék önkormányzati alapjogaihoz nem tartoznak. Mert ezen jogok szint úgy sérthetetlenek, örökösök s minden következő nemzedékek sajátját képezik, mint általában minden, a mi a népfelség lényegéhez tartozik, s azért az élő nemzedék azokról nem rendelkezhetik, azokat el nem idegenítheti. Ezen jogok biztosítása tekintetéből egy alkotmányőrszék leszen felállítandó, melly a törvények kihírdetése előtt azokat alkotmányos szempontból átnézi s kijelenti, alkotmányosak e vagy sem " - írta Kossuth 1857-ben készült alkotmánytervében. Javaslatából azonban csak több mint 130 esztendő múltán lett valóság: Magyarországon az 1989. október 23-án hatályba lépett alkotmánymódosítás vezette be az alkotmánybíráskodást.

Az ezt megelőző évtizedekben, a hatalom egységének elvével összeegyeztethetetlen lett volna egy, a parlamenttől is független, annak törvényalko-tó tevékenységét ellenőrző Alkotmánybíróság léte. A módosított alkotmány Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására úgyszintén 1989 októberében külön "kétharmados" törvényt alkotott az Országgyűlés (1989. évi XXXII. törvény), mely az Alkotmánybíróság hatásköréről, szervezetéről és eljárásáról tartalmaz szabályokat.

Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület. A bírák maguk közül három évre elnököt és helyettes elnököt választanak. A bírákat a pártfrakciók egy-egy képviselőjéből álló jelölőbizottság javaslatára a kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül 2/3-os többséggel választja meg az Országgyűlés. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer meghosszabbítható.

Az Alkotmánybíróság önállóságának és függetlenségének garantálására a törvény összeférhetetlenségi okokat állapít meg a bírákkal kapcsolatban. Eszerint az Alkotmánybíróság tagja nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti vezető és párt tagja. Az alkotmánybíró tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat.

A függetlenség garanciái közé tartozik még, hogy a bírákat az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illet meg. Ennek felfüggesztésére csak az Alkotmánybíróság teljes ülése jogosult.

Közjogi értelemben ma az Országgyűlés mellett az Alkotmánybíróság a legnagyobb hatalmú intézményünk. Jogkörei nemzetközi összehasonlításban is rendkívül szélesek.

Az Országgyűlés hatáskörei az Alkotmánybírósággal kapcsolatban:

- elfogadja az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt;
- megválasztja az alkotmánybírákat;
az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésének joga: az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát, illetve az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága kezdeményezheti az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését;
- elfogadja az Alkotmánybíróság éves költségvetését;
- az Országgyűlés elnöke részt vehet és felszólalhat az Alkotmánybíróság teljes ülésén.

Az Alkotmánybíróságnak a törvényhozást érintő legfontosabb hatáskörei a következők:

- a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök kezdeményezése alapján megvizsgálja a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény és az Országgyűlés ügyrendje (házszabály) alkotmányosságát (előzetes normakontroll);
- az ún. utólagos normakontroll keretében részben vagy egészben megsemmisítheti az Országgyűlés által alkotott törvényeket és határozatokat;
alkotmányértelmezés keretében az Országgyűlésre is kötelező határozatot hozhat;
- a törvényhozó alkotmányellenes mulasztásának megállapítását követően határidő kitűzésével felszólíthatja az Országgyűlést, hogy alkosson törvényt;
- az Alkotmánybíróság elnöke részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!