Újabb főpapok az ügynöklistán

A hetilap pénteki számában a történész felteszi a kérdést, miért nem leplezi le Kiss-Rigó László címzetes püspök, Szendi József nyugállományú érsek, Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, Seregély István egri érsek és Mayer Mihály pécsi püspök azokat, akik a Kádár-korszakban beszervezték őket, illetve titkosszolgálat tartótisztjeiként tartották velük a kapcsolatot. Ungváry több tartótisztet is megnevez, így Péter-Bartha Gábor hadnagyot, Horváth Attila őrnagyot, Ács Péter alezredest, valamint Takács Gábor főhadnagyot.

A cikk szerint az érintett püspökök ma is „védik elnyomóikat”. Kiss-Rigó Lászlónak évek óta módja lett volna leleplezni beszervezőjét és tartóját, Péter-Bartha Gábor hadnagyot, aki jelenleg is aktív – írja a történész. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy csak a beszervezettek leplezhetik le azokat, akik jelenleg is vezető szerepet visznek a magyar gazdaságban és politikában, de „sajnos a Magyar Katolikus Püspöki Kar minderről hallani sem akar”.

Gyulay Endre püspök pénteken arra emlékeztetett, hogy egy éve megírta bocsánatkérő levelét, és többször is elmondta: annak idején, a püspökszentelés előtt felkeresték és a véleményét kérdezték erről-arról. Végül elétettek egy háromoldalas papírt, amit aláírt, de nem tudja, mi állt abban. Ezért lehetségesnek nevezte, hogy az aláírás miatt létezik róla karton. Gyulay leszögezte: soha nem írt jelentést, nem tartott kapcsolatot tartótiszttel és nem volt senkire sem „ráállítva”. A püspök összefüggést lát a cikk, illetve az országgyűlési választásokra az általa megfogalmazott körlevél kiadása között.