Kicsi a fizetésem, én tartom el a gyereket

A gyermektartás első szabálya: a szülő a saját szükségletei rovására is köteles megosztani gyermekével, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Erre a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában hívták fel a figyelmet. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőnek adott esetben éheznie kell. Hanem azt, hogy mindenét meg kell osztania gyermekével. Kivétel, ha annak vagyonából a tartás kitelik (például örököl), vagy van neki más, egyenesági rokona (apa, nagyszülő), aki segíthet a tartásban. A gyermeket gondozó (vele élő) szülő a tartást természetben adja, a külön élő (például elvált apa) pedig pénzben.

Ha a két szülő nem tud megegyezni a tartásdíjról, bírósághoz fordulhatnak. A bíró ez esetben gyermekenként a külön élő szülő jövedelme 10-15 százalékának megfelelő összeget állapíthat meg. Figyelemmel van a gyermek szükségleteire, a szülők vagyoni viszonyaira, illetve az általuk már eltartott gyermekek számára. (Például az apa új házasságából származó gyermekekére.) Szempont lehet még, hogy van-e az eltartott gyermeknek saját igazolható jövedelme. Fontos, hogy a tartásdíj összege nem lehet több az arra kötelezett szülő jövedelmének felénél. Ez a pénz a százalékos arány mellett lehet meghatározott összeg is. A gyermektartásra a szülő akkor is kötelezhető, ha gyermeke nagykorú, de indokoltan képtelen magát eltartani.