Most már biztos: itt a H5N1

Kedden az angol laboratórium hivatalosan is megerősítette: a múlt héten beküldött három nagybaracskai bütykös hattyú az emberre is veszélyes H5N1-es madárinfluenzában pusztult el. Az állategészségügyben dolgozókat és a kormányt nem érte váratlanul a bejelentés – mondta kedden Batiz András kormányszóvivő, és hozzátette: egyelőre nincs szükség további intézkedésekre. Hétfőn, illetve kedden további 2-2 hattyúnál vetődött fel a madárinfluenza gyanúja. A hazai szakemberek a H5 vírustörzset már azonosították, az N1 variánst ezúttal is az EU nagy-britanniai laboratóriumának kell megállapítania. A mintákat beküldték, Süth Miklós szerint ezeknél a tetemeknél is feltételezhető a H5N1. Mivel ezeket a hattyúkat is Nagybaracskán találták, további védőzóna, illetve megfigyelőzóna felállítása nem indokolt. A főállatorvos azt is hangsúlyozta: a háziállatokat nem veszélyezteti a vírus, és a hazai baromfifogyasztás is biztonságos. Az EU egész területére lehet exportálni a hazai baromfikat, ám ez más országokra nem vonatkozik, hétfőn már Horvátország is jelezte, hogy egyelőre nem tart igényt több magyar szállítmányra.

Kedden 36 madártetemet küldtek be az Országos Állategészségügyi Intézetbe az ország 24 pontjáról, tömeges pusztulásról azonban egyelőre nincs szó. A főállatorvos cáfolta, hogy Zalában is megjelent a kór. „Valóban elhullott egy telepen több ezer csirke, de nem betegek voltak, hanem technikai hiba történt” – mondta.

Batiz András elmondta: a kormány 5,8 milliárd forintot különített el keddi ülésén a madárinfluenza elleni védekezésre. Ebből 3,5 milliárdot az agrárminisztérium költségvetéséből csoportosítanak át, 2,3 milliárd forintot pedig a költségvetés általános tartalékából biztosítanak. A 189-es kormányzati telefonszámra múlt szerda óta 5620 hívás érkezett a madárinfluenzával kapcsolatban, ebből 1031 volt bejelentés. A pandémiás tervben még nem kell fokozatot váltani, hazánk – más európai országokhoz hasonlóan, ahol megjelent a kór – továbbra is a 3-as fokozatot kapta. Süth Miklós közölte: ha a háziszárnyasokban megjelenne a vírus, ott nem a beteg állat megmentése, hanem az egészséges megóvása lenne a cél, ezért a fertőzött szárnyasokat, és a 3 kilométeres körzetükben lévő összes fogékony állatot le kellene ölni.

A vakcinával kapcsolatban a keddi sajtótájékoztatón közölték: 20 ezer ampulla „bevetésre” készen áll, annak ellenére, hogy jelenleg nincs szükség rájuk. A vakcinázást csak akkor kellene elkezdeni, ha a kór átterjedne a háziszárnyasokra. Ebben az esetben az állatokkal közvetlen kapcsolatban álló állatorvosokat, tenyésztőket kellene beoltatni, az országos tiszti főorvos engedélye alapján. A reggel.hu kérdésére a gyártó Omninvest Kft.-nél elmondták: ha vészhelyzet lenne, és a tiszti főorvos erre felszólítaná őket, mindenféle törzskönyv nélkül el lehetne kezdeni az oltást. „Mivel erről szó sincs, a vakcina hazai engedélyeztetése továbbra is folyamatban van” – mondta Németh Zsolt szóvivő.