BEOL

A Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy Görögország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből - áll abban a február 15-ei keltezésű, tízoldalas adósságfenntarthatósági elemzésben, melyet az euróövezeti pénzügyminiszterek számára állítottak össze.

Kedd hajnalban tizenkét órás tárgyalás után állapodtak meg az uniós pénzügyminiszterek a második görög mentőcsomagról. Görögország eszerint 130 milliárd eurós hitelcsomagot kap, 2020-ig pedig 121 százalékra tervezik leszorítani az ország államadósságát. Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát veszítik el.

A Financial Times által megszerezett jelentés szerint a segélyprogram két fő eleme éppen a kitűzött célok elérését teheti lehetetlenné: a Görögországra kényszerített megszorítások a gazdaság meggyengítése miatt az adósságráta emelkedését okozhatják, másrészt jövőbeni magánbefektetők elriasztásával megakadályozhatják, hogy Görögország valaha is visszatérjen a tőkepiacokra.

Az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság által készített jelentésben szereplő borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén a görög adósságráta a hazai össztermék (GDP) 160 százaléka lenne még 2020-ban is, vagyis messze meghaladná az IMF által célként kitűzött 120 százalékot - írja a Financial Times. E forgatókönyv alapján Görögországnak összesen 245 milliárd euró pénzügyi segítségre lenne szüksége, messze többre az euróövezet által használt alapeseti előrejelzésnél.

Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke az ülés után ugyanakkor azt mondta kedd hajnalban, hogy a megállapodás biztosítja a  pénzügyi stabilitást és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben.

Londoni pénzügyi elemzők már eddig is valószínűtlennek tartották a kijelölt görög adósságráta-csökkentési ütemet. A Moody's Analytics befektetőknek összeállított helyzetértékelésében irreálisnak nevezte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez mért görög államadósság-ráta 2020-ig 120 százalékra csökkenhet. A ház londoni szakértői szerint ehhez arra lenne szükség, hogy a görög államháztartás 2014-2016 között évente a GDP-érték 4,5 százalékának megfelelő elsődleges többlettel zárjon.