Mesél a Vár a hullámzó Duna felett

[caption id="" align="alignleft" width="301"] A turisták kedvenc látnivalója a budai Vár épületegyüttese, az itt élők is szívesen sétálnak a Mátyás templom és a Halász bástya környéki ódon falak között
[/caption]Buda a Római Birodalom Pannonia tartományában Aquincum elővárosa volt. Jórészt kereskedőtelepek és raktárak álltak itt. Az első települést a tatárjárás után alapította IV. Béla király a mai Várhegyen. Németül hívták Ofennek is, ami magyarul kályhát jelent. 1247-ben Pest város jogaival ruházták fel. Ugyancsak ebből az esztendőből való a Nagyboldogasszony-, ma Mátyás-templom első írásos említése. A turisták népszerű célpontjának számító gótikus templomnak eredetileg két tornya volt, de az északit egy 1360 környékén bekövetkezett földrengés ledöntötte.

A török hódoltság előtt a mai kerület helyén Buda szabad királyi város, Váralja, Logod és Kelenföld helyezkedett el. Zsigmond király és német-római császár Budát tette székhelyévé. Mátyás uralkodása alatt óriási építkezések kezdődtek. A mohácsi vészt követően, 1526. szeptember 12-én I. Szulejmán szultán serege megszállta, kirabolta, majd felgyújtotta a várost. Budát 1541. augusztus 29-én foglalták el a szultáni hadak, s szeptember 2-án maga a fenséges padisah, Szulejmán is bevonult a városba, majd a dzsámivá átalakított Nagyboldogaszszony-templomban hálaadó istentiszteletet tartott. A település 1686-ig a török helyhatóság székhelye volt. Ez évben szeptember 2-án közel három hónapos ostrom eredményeként szabadult föl a török uralom alól. A harcokban pusztult el Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás palotája. Az újjáépítés során földet hordtak a romokra, majd a kapott síkon építették föl az első barokk palotát. Ezt később Mária Terézia, II. József és I. Ferenc József uralkodása alatt átalakították. Mai formáját 1950–70 között nyerte el.

A szabadságharc alatt a császári csapatok 1849. január 5-én vonultak be a magyar kormány által kiürített Budára. Az 1867-es kiegyezés komoly változásokat hozott az ősi falak közé. Nagyarányú átépítésbe fogtak: az 1800-as évek végén alakult ki Schulek Frigyes tervei nyomán a világhírű Halászbástya, s ugyancsak az ő keze nyomát viseli a Mátyás-templom is. A második világháború idején 1944. december 26. és 1945. február 13. között tartott Budapest ostroma. A szovjet csapatok a sikertelen 11-i német kitörés után foglalták el a Várhegyet, amelyet a súlyos harcok romhalmazzá tettek.

Az I. kerülethez tartozik Budapest másik ismertetőjegye, az 1046-ban vértanúságot szenvedett Gellért püspökről el-nevezett hegy. A Duna fölé magasodó sziklabérc ormát 1947 óta Kisfaludy-Strobl Zsigmond felszabadulási emlékműve díszíti. A halom lábánál gyógyhatású meleg források fakadnak. A tetején lévő Citadella helyén korábban kelta erőd, magyar falu, kővár, mulatóház és csillagvizsgáló állt. Nyugati és déli lankáin az 1890-es évekig szőlőt termeltek. A hegy alatti díszes rakpartot 1904–1905 között alakították ki, s ugyancsak ekkor emelték az Erzsébet híddal szemben álló Gellért-szobrot is.