BEOL

Kérdéseiket 2009.10.29. 16:00-ig tehetik fel.

• 1. BEOL Szép jó napot kívánok minden Beol-olvasónak, vendégeink megérkeztek. Mik az idei nyílt nap tapasztalatai?
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói Dr. Zámbori Tibor: Azt érzékeljük, hogy a nyílt napokat nagyon kedvelik az emberek, mert nem igazán ismerik a bíróságok működését. Egyre több látogatónk van ilyenkor a vidéki bíróságokon is, és egyre többen igénylik ennek a napnak a továbbfejlesztését.
• 2. KC Tisztelt válaszadó! Ön szerint Békés Megyében a bírói döntéseket mennyire befolyásolja a rendőrségi és ügyészségi statisztika mert sajnos sok olyan ítéletről lehet hallani ahol a bíró kicsit talán jobban elfogult a két szervezet által olyan nagyon fontosnak tartott vádemelési statisztika iránt. A bírói mérlegelési jogot nem kell megindokolni és nem is lehet ezért a bírót felelősségre vonni. Van pár bíró aki vakon hisz a rendőrségnek és az ügyészségnek és ez az ítéleteikben is megmutatkozik pláne úgy hogy a bírónő férje rendőrtiszt.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói Z.T: Tisztelt KC! A vállalásunk igazán a polgári ügyszakot és a bíróságokat általánosan érintő kérdésekre vonatkozott, hiszen a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja adódott alkalomként. Ebből adódóan a büntető ügyszakot érintő kérdésekre csak szűkkörűen vagy egyáltalán nem tudunk válaszolni, ami miatt előre is elnézését kérünk. A feltett kérdésre válaszolva: Én abban egészen bizonyos vagyok, hogy Békés megyében egyik bíró sem elfogult a rendőrségi és ügyészségi statisztika iránt, a bírót nem befolyásolja a vádemelési statisztika alakulása. Ugyancsak nem tartom helytállónak azt a megállapítást, hogy néhány bíró „vakon hisz” a vádhatóságoknak, inkább arról lehet szó, hogy a bűnösség megállapítása, a vádlott elítélése esetén többen is úgy gondolhatják, hogy a bíró a rendőrség és ügyészség által felsorakoztatott bizonyítékoknak másokhoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonít. A bíróságnak a vádiratban megfogalmazott vádról kell döntenie, a vád bizonyítása a vádlót terheli, ugyanakkor a védelemnek lehetőségében áll a vádat megdöntő, a vádlott ártatlanságát igazoló bizonyítékok előterjesztése. Ezek okiratok, tanúvallomások és egyéb bizonyítási eszközök egyaránt lehetnek, amely bizonyítékoknak a mérlegelése valóban a bírói ítélkezés egyik alapját jelenti.
• 3. Név Tisztelt Bírák!Várható a közel jövőbe hogy a bírók szubjektívek legyenek,esetleg felülvizsgálják a bírói döntéseket? Miért van az, hogy a beérkező iratokból hoznak egy ítéletet,nincs joguk felülvizsgálni ill.megkérdőjelezni a beérkező vádirat hitelességét.Van pár bíró aki nem tud pártatlan maradni,hogyan szűrik ki azt,hogy ki alkalmas bírói feladat ellátására.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B.: Tisztelt Kérdező! A bírói döntésekkel szembeni jogorvoslatok rendjét az eljárási törvények szabályozzák. Fő szabály szerint a bíróságok határozataival szemben fellebbezésnek van helye a másodfokú bíróságokhoz. A fellebbezés eredményeként hozott határozat már csak korlátozottan, a törvényben körülhatárolt feltételek fennállása esetén támadható felülvizsgálati kérelemmel, melyről a Legfelsőbb Bíróság dönt. A második kérdésre a választ két részre bontanám. A jogviták egy részének megoldását a törvény peres, már részét peren kívüli eljárásra utalja. A peren kívüli eljárásokban (ilyenek a pénzkövetelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtási eljárás, a felszámololási eljárás) a szóbeliség általában nem kötelező, illetve egyes esetekben kizárt, ilyenkor a bíróság többnyire valóban okiratok alapján dönt. A peres eljárásban a fő szabály, hogy a bizonyítékokat a bíróság tárgyaláson vizsgálja meg, s ilyen esetben természetesen nemcsak okiratok, hanem más bizonyítási eszközök alkalmazására is sor kerülhet. A büntetőeljárásban fő szabály szerint a bíróság tárgyaláson határoz. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján hozzon döntést, de ilyenkor is lehet kérni tárgyalás tartását. AZ, hogy a vádiratban foglaltak ne lennének megkérdőjelezhetők, tévedés. A bíróságnak a vádiratban megfogalmazott vádról kell döntenie, a vád bizonyítása a vádlót terheli. A vád, a védelem és ítélkezés – éppen a büntetőeljárásban részt vevők jogainak védelme érdekében – egymástól elkülönül. A bírói alkalmasság biztosítása, a bírói teljesítmény mérésének eszköze szerte a világon az egyik legvitatottabb kérdés. Mivel a bírák az alkotmány szerint függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, mindenféle vizsgálódásnak ezen alkotmányos elvvel összhangban kell történnie. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében a bírói kinevezés feltétele a jogi szakvizsgán és a szakmai gyakorlaton túl az is, hogy a jelölt megfeleljen a pályaalkalmassági vizsgálaton, amely magában foglalja az eg&eac
• 4. bekesigyerek Tisztelt Bíró Úr/Nő! Ha valakit szabálysértésre vonatkozó hamis vád miatt az ügyészség megrovásban részesített jogerősen. Akinek sérelmére elkövette a bűncselekményt az illető, az a személy indíthat-e polgári pert korábbi ügyvédi költségeinek megtérítésére, amikor az akkor keletkezett amikor még ellene folyt szabálysértési per, mert az illető olyan terhelő valótlan állításokat tett hatóság előtt ami megalapozott ellene egy szabálysértési pert. A lefolytatott bírósági tárgyaláson a bizonyítási eljárás során kiderült nem követett el szabálysértést ezért a bíróság megszüntette az eljárást! Az illető hamis vád vétsége miatt feljelentést tett és az ügyészség megállapította, hogy megtörtént a hamis vád vétsége és most jogszerűen követelheti polgári peres úton ügyvédi költségeinek megtérítését attól aki őt hamisan vádolta?
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B.: Tisztelt Bekesigyerek! A kérdés, azt hiszem, konkrét ügyet érint, melyre nincs módom válaszolni. Általánosságban annyit felelhetek, hogy a polgári törvénykönyv szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
• 5. Név:Anonim Tisztelt válaszadó . Az állampolgárok azt hiszik, hogy a Bíróságok az igazságszolgáltatás intézménye,de miért van az hogy a bírók elfogultak, ellenük elfogultságot csak alapos indok alapján lehet benyújtani,milyen indokok vannak a bírói joggyakorlásban?
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B. : Tisztelt Kérdező! A válasz kiindulópontja az, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint senki sem vonható el törvényes bírájától, aki az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró. Az eljárási törvények kizárási szabályokat állapítanak meg arra az esetre, ha ez a bíró valamely okból nem járhat el. A kizárási okok egy része objektív, és nem is szorul különösebb magyarázatra. Nyilvánvaló, hogy a bíró nem járhat el pl. a saját, vagy hozzátartozója ügyében, vagy olyan ügyben, amelyben korábban tanú vagy szakértő volt, illetve a perorvoslatok (fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) során nem járhat el olyan bíró, aki a támadott határozat meghozatalában érdemben közreműködött. Szubjektív kizárási ok ugyanakkor az elfogultság, amelyre a kérdés utal. Az elfogultságra azért csak alapos indokkal lehet hivatkozni, mert az alaptalan kizárási kérelemnek helyt adó döntés a felet a törvényes bírótól vonná el, az eljárás indokolatlan elhúzódását és számottevő költségnövekedést eredményezne. Az elfogultság szubjektív érzelem, azaz, ha a bíró magát elfogultnak érzi, ezt igazgatási vezetőjének köteles bejelenteni, s ez esetben az ügyet más bíróra osztják át. Azt, hogy a fél által bejelentett elfogultság milyen esetben vezet a bíró kizárásához, nehéz megmondani, hiszen minden eset más és más. Általában nem vezet a bíró kizárásához, ha korábban, más ügyben az érintett félre kedvezőtlen ítéletet hozott; hasonlóképpen nem alapozza meg a kizárást, ha a fél valamely bizonyítási indítványát a bíróság nem teljesíti. De hangsúlyozom, minden ügyben egyedileg dönt a kizárás alaposságáról a bíróság másik tanácsa, vagy, ha a kizárási kérelem az egész bíróságot érinti, egy másik bíróság. Z. T. :A Polgári Perrendtartás vonatozó rendelkezése szerint elfogult az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése nem várható. Ez egy általános szabály, így az elfogultság fennállását minden esetben, egyedileg kell vizsgálni és megállapítani. Azt a kérdését nem is értem, hogy miért csak alapos indok alapján lehet elfogultsági kifogást előterjeszteni, hiszen ha a bíró (bíróság) kizárható lenne bárm
• 6. arion Ha például egy sofőr munkája során rossz pillanatban hoz egy rossz döntést, és a rossz döntés miatt egy másik személynek olyan kárt okoz, hogy hónapokra, évekre, vagy talán egy életre csak korlátozottan élheti életét, akkor a sofőrt felelősségre vonják, és elmarasztalják. Felfüggesztett vagy letöltendő büntetést kap. Ha egy bíró hoz egy rossz döntést, és a rossz döntés miatt egy másik személynek olyan kárt okoz, hogy hónapokra, évekre vagy talán egy életre csak korlátozottan élheti életét - azaz ártatlanul lett elítélve -, akkor a bírót nem vonják felelősségre, sőt, az igazságszolgáltatás (vagy az ügyészség) a gyakorlatban mindent meg próbál tenni, hogy meggátolja a perújrafelvételt és hogy benyújthassák az új bizonyítékokat, és körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti ítélet jogos volt. Mert a mundér becsülete fontosabb, mint az igazságszolgáltatás. Persze kifelé lehet nem egyetérteni, belül ön is pontosan tudja, hogy ez így van. Amennyiben, a bírók is felelősséggel tartoznának döntéseikért, mint a politikai és bankárszférán kívül ez mindenhol így van, akkor talán körültekintőbben mérlegelnének, jobban megfontolnák a benyújtott bizonyítékokat, és nem lennének olyan kifogások, hogy a bíró csak a hozzá benyújtott anyagokból tud döntést hozni. Mert ha a benyújtott anyag nem elegendő arra, hogy a bíró tiszta lelkiismerettel ítélet et hozzon, akkor a vádlottat fel kell menteni. És akkor is fel kell menteni, ha bűnössége 99%-ban bizonyított. Mert a bizonyítottság egyértelmű, minden kétséget kizáró, tehát 100%-os kell, hogy legyen. A gyakorlatban nem így van. Kérdésem, hogy a bírók miért nem tartoznak felelősséggel munkájukért? Ha egy ember életét hanyag (vagy irányított) döntéssel tönkreteszik, akkor a bírót nem lehet felelősségre vonni. Ez helytelen és igazságtalan, és így a bíró nincs motiválva, hogy lelkiismeretes legyen. Az sem lehet kifogás, hogy nem állt minden bizonyíték rendelkezésre - amennyiben évek múlva új bizonyítékok merülnének fel -, mert azt az ítélethozatalkor is tudnia kellett volna, hogy nincs együtt az összes bizonyíték. Ha együtt lett volna, akkor nem merült volna fel új bizonyíték később. Amíg a bíró nem tartozik büntetőjogi felelősséggel döntéséért, addig sok visszaélés lesz az igazságszolgáltatásban.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B.: Tisztelt arion! Köszönöm, hogy feltette ezt a kérdést, és alkalmat ad, hogy eloszlassunk egy széles körben elterjedt tévhitet. A bírósági szervezeti törvény szerint a bírói függetlenség tartalmát úgy határozza meg, hogy a bírák a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Nincs arról szó azonban, hogy a bírák ne lennének felelősségre vonhatók. A törvény szerint a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek megszegéséért, illetve, ha a bíró életmódjával, magatartásával veszélyezteti a hivatás tekintélyét, fegyelmi felelősséggel tartozik. A bírói tévedés azonban önmagában nem kötelezettségszegés. A tévedés lehetőségét maga a törvényalkotó évszázadok óta az igazságszolgáltatási rendszer velejárójaként fogja fel az egész világon. Ezért lehetséges, hogy a bírói döntések ellen különféle jogorvoslatok léteznek minden modern jogrendszerben. Az állam tehát tisztában van a tévedés lehetőségével, s – egyebek mellett – jogorvoslatokat épít az eljárásokba, épp azért, hogy a „több szem többet lát” elvre alapítottan a tévedés lehetőségét minimalizálja. A bíró ugyanakkor mind a polgári, mind a büntetőeljárásban csakis azon bizonyítékok alapján alakíthatja ki a meggyőződését, melyeket a felek elétárnak; ennyiben a „hozott anyagnak” bizony igen nagy jelentősége van a döntés minősége szempontjából
  
  Z.T: Fontosnak tartom én is kihangsúlyozni azt, hogy a bírói pályafutás alatt többször előfordul az, hogy a bíró a saját „személyes érzése” ellen ítél. Például hiába érzi azt, hogy a felperes állításai valósak, az alperesé kevésbé, ha a felperes az alperes tagadásával szemben nem tud megfelelő bizonyítékokat szolgáltatni. Egyik legjellemzőbb példa erre az uszorás kölcsönszerződés, hiszen hiába állítja azt a felperes, hogy a ténylegesen kölcsön kapott összeg csak 1.000.000,- forint volt, ha a felek által aláírt okiraton 3.000.000,- forint szerepel, és a szerződés aláírásánál tanúk nem voltak jelen. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a szerződéskötéskor a felek jól megfontolják azt, hogy mit írnak alá.
• 7. VÁROSLAKO MIÉRT NEM LEHET,FELJELENTENI EGYÉNILEG A LAKÁSSZŐVETKEZETET HA TUDOM,HOGY IGAZSÁGTALANUL BÁNNAK A LAKOK PÉNZIVE.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B. Tisztelt Városlako!
  A perben félként az léphet fel, aki a per tárgya felől a polgári jog szerint rendelkezhet, azaz annyiban, amennyiben valakinek tényleges vagyoni sérelmet okozott másnak a tevékenysége, igényét érvényesítheti. Ez a jog azonban mindenkit csak a saját, nem pedig a mások érdeksérelmét érintően illet meg.
  Z.T:
  A jelenlegi jogszabályok a Lakásszövetkezet perlését teszi lehetővé, a Lakásszövetkezetben dolgozó magánszemélyekét nem. Amennyiben az elszámolás kapcsán jogvitájuk alakul ki, úgy erről végső soron a bíróság dönthet. Az ilyen jellegű perek azonban nem egyszerűek és költségesek is, hiszen a megalapozott döntéshez igen gyakran könyvszakértő kirendelése is szükségessé válik.
• 8. békaarcú a bűnözőket miért nem kényszerítik az általuk okozott (minimum az anyagi)kár megtérítésére? pl. úgy, hogy a börtönben dolgoznának, amit tudnak, a bérüket pedig az áldozatnak utalják. Addig nem jöhetnének ki, míg a kár rendezve nincs.. ha 20 év, 20. Most a büntetőper után valami szánalmas polgári per kell, ha kártérítést akar az áldozat, persze semmi haszna nincs.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B. : Tisztelt békaarcú! Az adósrabszolgaság tilalmát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata korlátozhatatlan jognak nyilvánította, ehhez képest a polgári jogi tartozásokat nem lehet „leülni”, akkor sem, ha bűncselekmény elkövetése útján keletkeztek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az elkövetőre kiszabott büntetés nem ad elégtételt a sértettnek az elszenvedett vagyoni és nem vagyoni károkért. Ezeket a sértett magánfélként érvényesítheti a büntetőeljárásban polgári jogi igényként, vagy külön polgári peres eljárásban. A megyénként működő igazságügyi hivatalok áldozatsegítő szolgálatokat működtetnek nemcsak a közvetlen sértettek, hanem más olyan személyek segítésére is, akik bűncselekmény következtében szenvedtek sérelmet. Ezek a szolgáltatások tanácsadást, jogi segítséget és egyszeri pénzbeli segélyt is jelenthetnek. A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilletheti, amely nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Végül ugyancsak a sértetti jogok érvényesülését szolgálja a büntetőjogi mediáció intézménye, amelynek fő célja az okozott sérelem jóvátétele és a kár megtérítése.
• 9. békaarcú egy sorozatbetörőt miért csak a bizonyítható utolsó 1-3 betörése miatt ítélnek el? miért nem az összesért? nem kell bizonyítani, ami teljesen nyilvánvaló. inkább ő bizonyítsa, hogy azokat nem ő követte el. egyébként az miért nem teljesen jó bizonyíték, hogy az utóbbi időben volt 20 betörés, elítélték 2-ért, de mióta börtönben van, nem volt több betörés.. ? ez bizonyítja, hogy a többit is ő követte el.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B.: A bíróság csak azokról a cselekményekről dönthet, amelyeket az ügyész vád tárgyává tett, azaz a vádiratban a vádlott terhére rótt. Egy korábbi válaszban már utaltunk rá: a vád bizonyítása a törvény szerint minden esetben a vádlót terheli. A büntetőeljárási törvény előírása szerint azonban ártatlanságnak bizonyítására senki sem kötelezhető. Ami pedig a bizonyítékokat illeti nincsen előre meghatározott erejük, mások mellett a kérdésben szereplő körülménynek is jelentősége lehet.
• 10. békaarcú amúgy meg minden bűnözőt fejbe kéne lőni, nem etetni.
  
• A Békés Megyei Bíróság bírói T. B.: Ebben az esetben, attól tartok, végképp elenyészne a kár megtérítésének esélye a sértett számára….