Nem vallottak Kaiserra a vérengzést túlélő tanúk

[caption id="" align="alignleft" width="302"] Vargha Zoltán bíró fényképalbumot mutatott G. Józsefnének, ám az asszony nem ismerte fel az ijesztő férfit
[/caption]Hajdú Lászlónak és Kaiser Edének nyugodt napja volt tegnap, egyetlen tanú sem ismerte fel őket. A tárgyaláson két olyan tanú is megjelent, akik csak a szerencsének köszönhetik, hogy ma is élnek.
G. Józsefné a fióktól kétháznyira, egy üzletben dolgozik. 2002. május 9-én 11 óra tájban elsétált az üzlet előtt egy sötét nadrágban, fehér ingben lévő férfi, akinek sporttáska volt a kezében. Találkozott a pillantásuk a kirakatüvegen keresztül.
– Zavarosak voltak a szemei, megijedtem tőle. Ügynöknek néztem, nem kedvelem az ügynököket – mondta G. Józsefné. Az asszony délben bezárt, és a bankba indult pénzért, de ismét meglátta azt a furcsa férfit, aki egy másikkal beszélgetett. Ösztönösen úgy döntött, hogy mégsem a bankba, hanem a mellette lévő lakására megy ebédelni.
F. Józsefné, a fiók lakossági folyó- és devizaszámla-vezetője egy tanfolyam miatt szabadságon volt. Az asszony még ma is az események hatása alatt van. A bíró leültette és úgy hallgatta meg.
Az asszony beszámolt egy, a vérengzés előtti másfél hónappal történt furcsaságról. Két komáromi férfi olyan bankkártyát akart váltani Móron, amivel az USA-ban is vehetnek fel pénzt. Az egyik jellegzetes arcú és mackós mozgású volt. F.-né a tatabányai fiókhoz irányította őket. Ügyvédi kérdésre kiderült, hogy a rendőrség nem kutatta fel a két kuncsaftot.

A biztonsági őr nem dohányzott

Az áldozatok egyike, Szép Csaba, a Group4 biztonsági őre nem dohányzott, erősítette meg tegnap két tanú is. Ennek azért van jelentősége, mivel több tanú is beszélt egy, a fiók előtt cigarettázó férfiról, akit az őrnek véltek. Szép azonban nem lehetett. Elképzelhető, hogy az egyik tettes volt az, még mielőtt belépett volna a fiókba.