BEOL

Nagyjából ebben az időszakban a mi Frankie-nk, Feri (kicsit kisebb, kicsit savanyúbb, de a miénk, teccikismerni), is a kis magyar Hollywood felé tekintett, igaz, ő a siker-pénz-csillogás szentháromságát a politikában, majd a gazdaságban, majd megint a politikában találta meg, kérdés mi a következő lépés. Merthogy most ő is útelágazáshoz érkezett.

Habár vasárnap este gyönyörűen összeállt a nagyobbik kormánypárt, bevetették az ilyenkor legkézenfekvőbb marketingfogást, egységet szimbolizálva feszítettek a kamerák előtt, ám nem kell különösebb politikai jártasság ahhoz, hogy lássuk az agyakban motoszkáló bizonytalanságot, dühöt, megalázottságot, illetve a képzeletbeli sakktábla fölött görnyedő kalkulációkat: vajon fel kell-e áldozni a főtisztet ahhoz, hogy ne kapjunk mattot?

A legnagyobb döfés azonban a kisebbik koalíciós partnertől érkezett: Ferit simán elküldték a p...ba, egész pontosan azt állapította meg Horn Gábor, a koalícióért (!) felelős államtitkár, hogy több mint hárommillió választópolgár tette ezt. Jó kis sztori ez, médiamunkásnak és médiafogyasztónak egyaránt, de az elemzők is dörzsölik a tenyerüket, politológustól nyelvészen át a médiatörténészig.

Ahelyett ugyanis, hogy okos és kevésbé okos emberek a vasárnapi népszavazás eredményéről beszélnének, elemezve, hogy mi történt, egy jól sikerült médiahekk került a hírek élére: a Hír tévé emberei felvették, amint Horn Gábor Kóka János társaságában gyakorlatilag - ha már nyelvészkedünk is - fikázza a miniszterelnök mögé felsorakozott szocialista előkelőségeket, akik - legalábbis a tévét figyelve nekem úgy tűnt - úgy próbálnak rejtőzködni, mint rossz kölyök a hátsó padban, lehetőleg egy-egy szélesebb ember háta mögé. Ez tűnt fel Horn Gábornak is és el is engedte magát rendesen. Közben Kóka kétszer is kinézett a kamera felé, úgyhogy szó sincs sunyi paparazzóvideóról (különben is: nyilvános rendezvényen készültek a felvételek) - lehet, hogy a médiahekket nem is a renitens jobbtévé, hanem maga az SZDSZ követte el?

Az SZDSZ mélyrepülésének a fő oka ugyanis nem a vizitdíj és a napidíj, nem a napról-napra asszonyosodó Horváth Ágnes, még csak nem is Kóka János, hanem az, hogy a nagyobbik koalíciós partner 1994 óta hülyét csinál a liberálisokból. A markáns intézkedések levét ők isszák meg (lásd 1994 és 1998 között több mint 20 százalékos pártból 5 százalék körülivé váltak, mára pedig jó, ha két százalékuk van), a dicsőséget pedig a szocialisták aratják le. Nem hiszem, hogy készül felmérés arról, hogy ezt a beszólást hogyan fogadták a választópolgárok, de nagy valószínűséggel sokaknak eszükbe jutott az a pimasz, laza csoportosulás, akiket még szeretni is lehetett, könnyen lehet, hogy az SZDSZ a brutális vereség ellenére megduplázta támogatottságát - még hogyha ez is csak négy százalék.

Ennyi lenne a titok? Elküldeni a nagyfőnököt a p...ba? Micsoda szemétség: egy újabb kiváltság, amit csak a politikusoknak szabad...

 

Frankie Goes To Hollywood: Relax