Hová tűnik a csillagos ég?

Ahhoz, hogy valaki az éjszakai égboltot teljes pompájában élvezhesse, messze el kell kerülnie a városokat. A tejút horizonttól horizontig húzódó látványa bizony keveseknek adatik meg. A világ lakosságának több mint a fele városokban él, s 2050-re ez az arány hetvenöt százalékra emelkedik.
Egyes vizsgálatok szerint sok országban csaknem tízszeresére nőtt az égbolt háttérfényessége. Budapesten és környékén kilencszer fényesebb a természetes állapotnál. A főváros fénykupolája száz kilométeres távolságból is jól látható. De nemcsak az emberiség kultúrkincse tűnik el. A világűrbe bocsátott fényáradat hatalmas energiapazarlás és az élővilág is károsodik. Évente sok millió madár, rovar és növény pusztul el a földön az emberi fény miatt.  A madarak, rovarok főként házakba, toronyépületekbe ütközve lelik halálukat.  A költöző madarak egy része éjszaka is utazik, és tájékozódásukhoz elengedhetetlen a csillagos ég. Enélkül megzavarodnak, sokszor el is pusztulnak.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 1997-ben kimondta, hogy a csillagos ég az emberiség közös öröksége, védelmére egyre nagyobb szükség van. A világon számos szervezet harcol a fényszennyezés ellen. Az egyik legnagyobb a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség.
A világ első fényszennyezés elleni törvényét Csehországban vezették be, és az egész országra érvényes. Létezik ilyen törvény az olaszországi Lombardiában és az USA több városában is. A lényeg, hogy betiltják mindazon fényforrásokat, amelyek a látóhatár szintje fölé világítanak. Vagyis árnyékolt, lefelé világító fényforrásokat írnak elő. A közlekedési terek korszerű világítástechnikája lesz a témája annak a konferenciának, amelyet Bükfürdőn tartanak október 26–27-én. A tanácskozást immár ötödik alkalommal szervezi meg a Közlekedéstudományi Egyesület és a Magyar Elektronikai Egyesület.

Fényszennyezés idehaza

Jól ismert probléma, de a hivatalos szervek egyelőre alig vesznek róla tudomást. Egy hónappal ezelőtt megtartották az első magyar fényszennyezés-ről szóló konferenciát Debrecenben. A résztvevők nyilatkozatot tettek közzé és elküldték a környezetvédelmi, a gazdasági és a belügyi minisztériumnak. Egyelőre nem kaptak választ. Az viszont biztató, hogy a MÁV világítástechnikai kollégiuma 1992 óta működik. A MÁV a közelmúltban 16 ezer korszerű nátriumlámpát szereltetett fel állomásain EU-s támogatással.

Az önkormányzatok szerepe

Nagy János, a Világítástechnikai Társaság elnöke:

A fényszennyezés elleni küzdelemben az önkormányzatok tehetnének a legtöbbet. Hiszen a közvilágítási tervek jóváhagyása az ő jogkörükbe tartozik. De ugyanilyen fontos a környezetvédelmi, a gazdasági és belügyi minisztérium szerepe. Valamint az építészeké, a lámpatestgyártó cégeké, sőt a civil lakosságé is. Sok helyütt divat a magánházak díszkivilágítása, ami gyakran birtokháborításnak minősíthető. Az új közvilágítási rendelet tervezete ugyan elkészült és tavaly be is nyújtottuk, de a gazdasági minisztérium érdemben még nem foglalkozott vele.