2004.10.22. 01:02
Velünk élő bálványok, tettesek és áldozatok
Bakos, Bálint, Jászsági, Kőműves és Nemere fedőnevű élsportolók jelentettek a zuhanyhíradóból. Csapattársak és adminisztrátorok árulkodtak Albert Flórián vagy Mátrai Sándor magánügyeiről. És ez még csak a Fradi világa.
Novák Dezső négy évtized után megtörte a csendet. Minden idők legeredményesebb olimpiai labdarúgója beismerte: Nemere fedőnéven besúgója volt a Kádár-korszaknak. Óracsempészet miatt megzsarolták. Azt mondja, tiszta a lelkiismerete, soha senkinek nem ártott. Csupán havi egy-két jelentést kellett adnia. Az öltözői beszélgetéseken kívül a csapat külföldi útjai, a bundaügyek, valamint Albert Flórián és Mátrai Sándor magánélete érdekelte leginkább a szolgálatokat.
A történet előzménye a Rubicon című történelmi folyóiratban került először napvilágra.
A Nemere fedőnevű ügynökről Tischler János történész, az ’56-os intézet munkatársa írt először. Az általa vizsgált dokumentumokból kiderült, Novák Dezsőn kívül a hatvanas években egy Kőműves és egy Jászsági fedőnevű személy is jelentett a rendszernek. A besúgó- csapat a ’70-es években „Bálint” és „Bakos” ügynökökkel bővült. „Kikövetkeztethető, hogy kiket takarnak a fedőnevek, ugyanis egy szűk körről van szó. Az említettek közül csupán egy labdarúgó. A többiek a Fradi adminisztrációjával foglalkoztak” – mondta a Reggelnek Tischler. Hozzátette: Nemerének leginkább a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. „Akkor tisztulna a közélet, ha az ügynökmúlt nem lenne ütőkártya bárki kezében másokkal szemben” – jelentette ki a történész.
Az ügynökmúlt tovább kísért. Annak idején a rendszerváltó törvényhozók szűkre szabták az átvilágítási törvényt. Politikusokra, állami vezetőkre korlátozódott, miközben a sport, a művészet, a gazdasági élet elitjére nem terjedt ki. Így aztán ma minden hónapra jut egy-egy közismert magyar, aki ügynökmúltját beismeri, megvádolják vele vagy leleplezik – vélekedik Hack Péter egyetemi oktató. A szolgálatoknak fontos volt az elit beszervezése. Az értelmiségi ellenállástól féltek. A beszervezettek egyszerre tettesek és áldozatok. A beszervezők mocskos, „operatívnak” nevezett módszerei Kenedi János Kis állambiztonsági olvasókönyvéből ismerhetők meg legjobban. A személyes iratok hozzáférhetők. A szakember szerint azonban egyes máig dolgozó ügynökök az embereket megpróbálják lebeszélni arról, hogy kikérjék az irataikat.
– A tegnap bálványai gyakran ledőlnek. Ma már inkább vallomásuk tud példaértékű lenni – mondta a Reggelnek Ranschburg Jenő pszichológus.
Mint mondta: meg kell tudni bocsátani, mert csak így tehetjük le a magunkkal cipelt, nem ritkán ránk akasztott terheket. Őszintén gyónni csak az tud, akinek van lelkiismerete. El akar számolni, tovább akar élni, meg akar tisztulni. Persze ma alapvetően mocskosnak tűnik egy olyan bűnös magatartás, amely akkor a túléléshez kellett. De az erkölcs nem abszolút. Ami tegnap még az adott körülmények között a túlélés súlyos ára volt, meglehet, ma szigorúbban elítélendő, mint akkor. Elviselhető, de nyugtalanító érzés lehetett ügynöktudattal élni – véli Ranschburg. – Akinek a kezéhez szimbolikusan vér tapad, az persze más elbírálás alá esik. Más az is, aki kedvtelve, önként, s kéjjel jelentgetett. Vannak tehát megbocsáthatatlan bűnök? Ranschburg azt feleli erre: az egyház szerint nincsenek, a társadalom szerint vannak. Aki hatvan évet leél, nem igaz, hogy ne lenne bűne. Aki vall, nem önmagának tartozik vallomással, hanem a környezetének. Bertold Brecht német drámaíró mindig átkozta azokat a társadalmakat, amelyekben hősnek kellett lenni ahhoz, hogy valaki erkölcsös legyen. Nem kötelező hősnek lenni. Embernek lenni ajánlatos.
Nemzetközi kitekintés
A franciák a második világháborút követően szinte azonnal nyilvánosságra hozták a németekkel együttműködők névsorát. Ez volt az első igazán nagy nyilvános „ügynökellenőrzés”.A volt szocialista országok közül hivatalosan elsőként – és eddig utolsóként – Csehországban nevezték meg a besúgókat. Ebből kiderült, hogy rengeteg felnőtt tartozott a Statni Bezpecnost-hoz, az StB-hez. A 160 ezer nevet tartalmazó ügynöklista tavaly felkerült az internetre. Az első napokban sokan böngészték a névsort, ami tizenkét kötetben meg is jelent.
A volt NDK hírhedt titkosszolgálatának, a Stasinak az irataiba – szigorú szabályok szerint – be lehet tekinteni. Az úgynevezett Gauck-hivatalban kezdetben nagy volt a forgalom, de az ügynöklista nem nyilvános.
Lényegében hitelt érdemlően semmit nem lehet tudni a lengyel, a bolgár és a román állambiztonsági múltról.
D–209 – Medgyessy Péter
Medgyessy Pétert a dokumentumok szerint 1978. március 2-án
a III/II–7 osztály kiemelt főoperatív beosztottá nevezte ki. A volt miniszterelnök akkoriban a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt. SZT-pótlékot is kapott. Már egyetemi tanulmányai megkezdésekor, 1961-ben beszervezték. A politikus a kémelhárítás operatív tisztjének segítője volt, szigorúan titkos tiszti állományi rangban.
