Hírek

2007.04.19. 15:59

Ránk kenik a madárvészt

A brit agrártárca tegnap közétett jelentése hazánkat tartja a szigetországi madárinfluenza forrásának - bizonyítékok nélkül. A magyar baromfisok méltatlan vádaskodásról beszélnek.

Németh Márk

Magyarország az év eleji nagy-britanniai madárinfluenza-járvány legvalószínűbb forrása – áll a brit agrártárca (DEFRA) tegnap közzétett végleges jelentésében. Mint ismeretes, még februárban 159 ezer szárnyast öltek le a magyarországi érdekeltséggel is bíró Bernard Matthews baromfi-feldolgozó kelet-angliai pulykatelepén, miután számos pulyka elhullott, és a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsét mutatták ki bennük. A SáGa Foods brit tulajdonosának suffolki pulykatelepén az ügy kapcsán indított nyomozás során komoly higiéniai és élelmiszer-biztonsági hiányosságokra derült fény: sirályok lakmároztak a lefedetlen kukákban lévő húsdarabokból.

Ennek ellenére nem tett az illetékes brit élelmiszerhatóság (FSA) vádemelési javaslatot Bernard Matthews ellen, és szinte azonnal a cég magyarországi importjával és a januári magyar madárinfluenza-esetekkel hozta összefüggésbe a szigetországi járványt. Az akkori magyar vizsgálatok azonban gyakorlatilag kizárták, hogy innen irányuló szállítmányokkal hurcolták volna be a vírust a suffolki telephelyre.

Dékány András, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy a brit állatorvosok és az unió illetékesei is személyesen vizsgálódtak a magyar helyszíneken. A lezárult ellenőrzések pedig semmi olyan nyomot nem találtak, amely megerősítette volna az angol feltételezést. Közben hazánk teljesen madárinfluenza-mentessé vált, az unió engedélyével minden korlátozás megszűnt, ez ellen pedig a britek sem emeltek kifogást.

Az ügy kipattanása óta eltelt hónapokban az angolok mégis folyamatosan hazánkat okolták az ottani madárvészért. Ennek a kicsúcsosodása a tegnap közzétett 32 oldalas átfogó jelentés, amely végig a magyar eredetre összpontosít. Az írás szerint a „legkézenfekvőbb” magyarázat az, hogy a fertőzés a „legnagyobb valószínűséggel” Magyarországról importált pulykahússal került Nagy-Britanniába. Ezt a megállapítást azonban semmilyen egyértelmű bizonyítékkal nem tudta alátámasztani az angol minisztérium.

Szigorodó uniós élelmiszerjogi szabályok

A közösségi élelmiszerjogi szabályok szigorítását fontolgatja az Európai Bizottság a magyarországi átcímkézési botrányok nyomán – erősítette meg Markos Kyprianou egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos. A tervezett szigorítások célja, hogy a jogszabályok a nyomon követhetőséget javítva részletesen meghatározzák azt a minimális információt, amelyet a szállítmányokról meg kell adni. Másrészt köteleznék az élelmiszeripari vállalkozókat, hogy a nagykereskedelmi forgalomra és a hűtőházi tárolásra szánt címkéken tüntessék fel a fagyasztás időpontját, tiltsák meg a hűtőházakban történő újracsomagolást, illetve az élelmiszerlánc bármely szakaszában a dátum megváltoztatásának a lehetőségét.

Csupán arra támaszkodik a DEFRA, hogy a magyarországi eredetről szóló elméletet „kiterjedt járványtani vizsgálattal sem sikerült elvetni”. Nincs ugyanis bizonyíték más behurcolási módra, például arra, hogy vadmadarak fertőzték volna meg az angol pulykákat.

„Méltatlannak és gusztustalannak tartom az angol hatóság erőlködését, hogy áttolja a magyarokra a felelősséget” – kommentálta lapunknak a jelentést Bárány László, a Magyar Baromfi Terméktanács elnöke. Véleménye szerint az angolok így próbálják tisztára mosni Bernard Matthews cégét, amelynek a felelősségét már az angol sajtó is firtatja az előbb említett élelmiszer-biztonsági hiányosságok miatt. A vállalatnak egyébként 600 ezer font kártérítést fizettek meg az angol adófizetők terhére a madárinfluenza járvány miatt levágott pulykák miatt. Ez a lépés felháborodást váltott ki a szigetországban.

A magyar baromfiipart közel félmilliárd forintos kár érte a januári madárinfluenza esetek miatt, ez főleg az exportot érintette – tette hozzá Bárány László. A húskészítmények kivitelét becslések szerint 200 millió forintos, a tenyészállatok exportját pedig 300 millió forintos kár érte az elmaradt vagy visszamondott megrendelések miatt.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!