Beol(va)show

2007.04.15. 22:43

Önházasság, avagy bácsi az utcáról

Befeküdtem az álló szoliba, mint a bebogyózott, kába sárgult liba, kaparjatok össze, vigyetek inkább a napra, kész vagyok. Beleböfög pofánkba a nyári meleg, helló, április van, kistesó, mi lesz itten, negyven fok májusban? Hófúvás augusztus 20-án?

Hartay Bácsiszagú Csaba

Hartay Csaba. Költő, kirúgott újságíró, orvhorgász, verbális medvevadász, tévénéző fiú, pultnál sört kis unicummal kérő törzsvendég és horoszkopológus... A télapóról is lehet csúnya dolgokat írni, jegyzi meg, mintegy ars poeticaként.

Nézem közben a tévét, lövöldöznek Pesten a villamoson, a rendőrség ismerős tettest keres, ne má’ mindig ismeretlent. Orbán megtámadja Sztálinékat, átfirkálja a törpténelmet, gáz van, nincs gáz, nyugi van. Gusányi összeköltözik Fekete Pákóval, mert itt a tavasz.
Itt a könyvfeszkó, Umberto Eco szerint az író az nem foglalkozás, kizárólag akkor ír, amikor kedve van, végre valaki, aki. Mert nekem is kell az a bizonyos indíttatás (Góg és Magóg, no meg Umberto Eco fia vagyok én), hogy bármit is pötyögjek, s a pötyögés előtt után és közben élnem kell, lubickolni, mint zöld légy a tehénfosban. Oh, elnézést, ha nem tudnád, (tudná ön, bácsi) én tényleg szar helyzetben vagyok, nap mint nap érzem a trágya közelségét, nekem szarból van a hold (is).
De evezzünk inkább tisztább vizekre. Még mielőtt megházasodom, végrehajtom magamon az önházasságot, hadd érezzem egyedül, mit kell átélnünk kettőnknek, ősztől. Egyébként meg semmi lehangoltság, de tényleg, nincs anyósvicc, meg a többi taplóság, nyomunk egy gigászi brutyóóó (Laár András ">nyúlás) bulit, összecsődítjük a rokonokat, barátokat, behívunk bácsikat az utcáról, és juhéj,

„Góg és Magóg, no meg Umberto Eco fia vagyok én”

éljenek a bácsik az utcáról! Hogy szerettem a bácsit az utcáról, amikor megláttam a bácsit, Önt, bácsi, ment az utcán, bácsiszagot húzott ön (maga) után, én meg bódultan mondtam, bácsi, bácsi, az utcáról, hjaj.
Ennyit a szerelemről, a politikáról, meg az irodalomról, hiába, komolyodnom kéne, két hónap, és 30 éves vagyok, mit egy fiatalabb bácsi az utcáról, talán én vagyok a bácsi az utcáról, önházasság forog fenn, a magasban, mint egy ragadozó madár. Komolyodnom kéne, komolyan, esküszöm a bácsik életére, meg a magyarokéra is, szittya fattya hogyha, ez meg NKS nyúlás volt (M.O. hiphop, nem emó). Hoppá, emó, itt járt a Tokio Hotel, állítólag a nyamvadék frontemberük brahiból beugrott egy hazai junior fekvenyomó versenyre, és megnyerte aztat’, állítólag. 

<!-- Önházasság, avagy bácsi az utcáról Befeküdtem az álló szoliba, mint a bebogyózott, kába sárgult liba, kaparjatok össze, vigyetek inkább a napra, kész vagyok. Beleböfög pofánkba a nyári meleg, helló, április van, kistesó, mi lesz itten, negyven fok májusban? Hófúvás augusztus 20-án? Hartay Bácsiszagú Csaba Hartay Csaba. Költő, kirúgott újságíró, orvhorgász, verbális medvevadász, tévénéző fiú, pultnál sört kis unicummal kérő törzsvendég és horoszkopológus... A télapóról is lehet csúnya dolgokat írni, jegyzi meg, mintegy ars poeticaként. „Góg és Magóg, no meg Umberto Eco fia vagyok én” -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!