A kulturális sokszínűség előny

Saját bevallásunk szerint szívesen barátkozunk, kötünk ismeretséget a saját hitünktől különböző felfogású emberekkel, 62 százalékunk pedig olyan szerencsés, hogy megismerheti egy másik vallás világképét, hagyományait. 49 százalékunk egy másik kultúrába is bepillanthat, hiszen a magyar lakosság felének saját bevallása szerint akad roma barátja (szemben az uniós 12 százalékos átlaggal). Az Eurobarométer friss felméréséből viszont az is kiderül, mennyire erős ellenérzésekkel viseltetnek a magyarok a homoszexuálisokkal szemben: a megkérdezettek csupán 7 százaléka – azaz ötször kevesebben, mint más uniós országok lakói – vallotta, hogy van olyan barátja, aki az azonos neműek iránt érez vonzalmat. Szintén jóval kevesebben (43 százalék) ismerünk fogyatékkal élő embereket, mint más uniós polgárok (55 százalék). A magyarok közül gondolják legtöbben, hogy a fogyatékossággal élők és az ötvenedik évüket átlépők hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, az eltérő etnikai hovatartozásúaknak – különösen a romáknak – pedig számos nehézséget okoz származásuk. Az összes uniós polgárnál 15 százalékkal többen (48 százalék) véljük úgy, hogy pusztán azzal, hogy nőnek születünk, hátrányos helyzetbe kerülünk.

„A hátrányos megkülönböztetés kisebb-nagyobb mértékben, de minden uniós tagországban tapasztalható jelenség – mondta Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár. – A diszkrimináció nálunk is különösen etnikai csoportok, vallási kisebbségek, eltérő szexuális orientációjú emberek ellen irányul, de nem kíméli a nőket és az idősebb korosztály tagjait sem”. Ezek ellen a jelenségek ellen hivatott felvenni a kesztyűt az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára” Európai Év, amelyet az Európai Bizottság (EB) január végén Berlinben indított útjára, és amelyhez csatlakozott Írország, Lichtenstein és Norvégia is. Már az Amszterdami Szerződésben „kőbe vésték” a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció tilalmát, és a magyar Alkotmányban is szerepel „a törvény előtt mindenki egyenlő” alapelv, illetve a munka törvénykönyve tartalmazza az „egyenlő munkáért egyenlő bért” kitételt. A gyakorlatban mégis sokan élnek át diszkriminációt nemük, koruk, etnikai származásuk, vallásuk vagy hitbéli meggyőződésük, fogyatékosságuk és szexuális beállítottságuk miatt.

A hátrányos megkülönböztetés egyik jellemző példája, hogy a nők átlagosan 15 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, mint a hasonló munkát végző férfi kollégáik. A romáknak is jelentős akadályokkal kell megküzdeniük a foglalkoztatás és az oktatás terén. Az útravaló ösztöndíjjal a hátrányos helyzetű gyerekek kapnak anyagi segítséget tanulmányaikhoz, de a szociális minisztérium számos más programmal is segíti a fogyatékkal élők, romák képzését és foglalkoztatását. „Mivel a munkaképes korú lakosság Európában a következő 25 évben több mint 20 millió fővel csökkenni fog, fontos, hogy növeljük a munkaerőpiacról valamilyen oknál fogva kizártak foglalkoztatását és nyissunk az etnikai, kulturális és vallási változatosság felé” - hangsúlyozta Rauh Edit. Az államtitkár kiemelte: nem véletlen, hogy az európai országok közül egyedülálló módon Svédországban emelkedik a születések száma.

„Egyrészt a svéd kormány ösztönzi a gyermekvállalást, másrészt a cégek kihasználják a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét”. Rauh Edit hozzáfűzte: „a tőkeerős cégek, multinacionális vállalatok ma már Magyarországon is aktívan kiveszik részüket a társadalmi felelősségvállalásból”, ezek a cégek tudatosan alkalmaznak roma gyakornokokat, kismamákat, megváltozott munkaképességűeket. Az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára” Európai Évvel kapcsolatban kiemelte: a 140 millió forintos büdzséből számos programot indítanak el, amelyek csökkentik a diszkriminációt, ezzel párhuzamosan pedig mérséklik a társadalmi különbségeket. „Szeretnénk, ha az emberek megismernék jogaikat, ha tudnák, hogy milyen esetekben éri őket hátrányos megkülönböztetés és ilyenkor milyen jogintézmény áll rendelkezésükre” - mondta Rauh Edit. A szakminisztérium honlapján, a www.szmm.gov.hu-n az érdeklődők erről is részletesen tájékozódhatnak.

Diszkrimináció esetén hatósághoz fordulhatunk

Magyarországon 2003-ban megszületett az egyenlő bánásmódról szóló törvény, illetve ehhez kapcsolódva létrejött az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely szervhez azok fordulhatnak, akik úgy érzik, hátrányosan megkülönböztetik őket. A diszkriminatív cégeket az Egyenlő Bánásmód Hatóság akár 6 millió forintos pénzbírsággal is sújthatja, de Rauh Edit szerint ennél nagyobb visszatartó ereje lehet, hogy a hatóság honlapjára felkerülnek azok a vállalatok, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak. A diszkrimináció elleni küzdelemben hasznos segítséget nyújt a www.antidiszko.hu weblap.