Modern költészet és Ruzicskay György festészete

A tehetséges, már számos rangos díjat begyűjtő, fiatal cigány származású költővel, íróval Jónás Tamással a lap főszerkesztője, Elek Tibor egy az egész eddigi életutat és írói pályáját áttekintő beszélgetést készített, de a Figyelő rovat Szabó Tibor kritikáját is hozza Jónás legutóbbi kötetéről. A friss Márai-díjas Tóth Krisztina (akivel február 19-én találkozhattak személyesen a megyei könyvtárban olvasói) gyönyörű versével az új esztendőt köszönti. A Békés megyei költőket ezúttal Hartay Csaba és Sass Ervin képviseli, az ő legutóbbi köteteikről (és a Magyari Barnáéról) Somi Éva írt kritikát. Karácsonyi Zsolt, Iancu Laura, Egyed Emese, Ferenczes István versei arról tanúskodnak, hogy az erdélyi költők legjobbjai ma is líránk élvonalához tartoznak.
Talán nem véletlen, hogy a szám tanulmány rovatának szerzői is többnyire a költészettel foglalkoznak: a kolozsvári Kántor Lajos például Szilágyi Domokosra emlékezik vissza, a békéscsabai Banner Zoltán saját költői előadóestjeire, a pozsonyi Tőzsér Árpád egyik saját versének keletkezéstörténetére. Két tanulmányíró (Szilágyi András és Tasnádi Attila) igyekszik ráirányítani a figyelmet a 110 éve született szarvasi Ruzicskay György nemzetközi jelentőségű festészetére, és természetesen az ő alkotásaival illusztrálták a számot a lap szerkesztői.
A Bárka tudatos szerkesztettségéről árulkodik, hogy az említetteken túl kritika olvasható még a verseikkel jelen lévő Gergely Ágnes, Szentmártoni János, Tóth Krisztina legújabb kötetéről és a Mi a magyar? című esszékötetről is. Nem maradt ki azonban a színvonalas próza ebből a számból sem, Darvasi László, Bogdán László regényrészlete és Hazai Attila rövid, de annál meghökkentőbb elbeszélése éppúgy figyelmet érdemel, mint a sok jó vers.