Még túl sok a titok

Őssejtek létrehozásával és fejlődésük irányításával igény szerint lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy szerveket, amelyekre egy betegnek – például idegrendszeri sérültnek, szívbetegnek, gerinc sérültnek – éppen szüksége van. Ez a jövő legnagyobb tudományos ígérete – ebben egyetértenek a szakemberek, ahogy abban is, hogy ez a tudomány egyelőre a jövőről szól. Ugyanakkor a szöveti őssejteket már szélesebb körben használják: csontvelő-átültetéskor három évtizede rutinszerűen őssejteket alkalmaznak. A beágyazódás előtti embriókból kinyerhető, úgynevezett magzati vagy embrionális őssejteket viszont – veszélyességük miatt – egyelőre sehol a világon nem szabad emberi gyógyításra használni, csak kutatások folynak.

„Az embrionális őssejteket szöveti sejtté alakítás nélkül alkalmazni a mindennapi gyógyászatban kockázatos lenne, mert – éppen sokoldalúságuk miatt – daganatok képződését is beindíthatják – mondja Dinnyés András, a gödöllői Szent István Egyetem professzora, aki tagja az Egészségügyi Tudományos Tanács Őssejt Bizottságának is. – Amerikában folynak olyan jól ellenőrzött klinikai próbák – állatkísérleteket követően –, ahol a gerincvelőt burkoló sejtekké alakított embrionális őssejtekkel elszakadt gerincvelőt pótolnak ki. Az embrionálistól azonban teljesen eltérő sejtforrás az abortált magzat, amely sokféle, főképp szöveti őssejtet tartalmaz. Az ebből nyerhető, nehezen meghatározható összetételű sejtkeveréket sehol nem használják komoly kutatásra.

Gyógyító hatásukra nincs semmilyen megbízható adat, ugyanakkor más, súlyos betegség lehet a mellékhatásuk, mivel nem ismerik még elég jól a működésüket, és nem tudják irányítani őket.” Az ellenőrizetlen, állat- és kontrollkísérletek nélküli, kétes hatású kezelések visszaszorítására mindenhol tesznek lépéseket. Dinnyés András példaként említette, hogy miután áprilisban Kína törvényben tette büntethetővé az őssejtklinikákon az engedély nélküli orvosi beavatkozásokat, eltűntek a honlapokról a csodálatos gyógyulást ígérő embrionális őssejtbeültetési hirdetések.

Czeizel Endre orvos-genetikus szerint, amennyiben egy orvoscsoport olyan tudományos eredménnyel rendelkezik, amellyel csodás gyógyulásokat képes elérni, kötelessége lenne mások által is elérhetővé tenni a tudást. Ha ilyen eredmény nincs, közönséges csalás és sarlatánság gyógyulást ígérni. „Engem, mint genetikust, sok szülő felkeres, hogy segítséget kérjen – mondja Czeizel Endre. – Hatról tudok, akik kiutaztak Kínába, sajnos nem tapasztaltam változást azoknál, akik a beavatkozás után felkerestek.”

Persze az is igaz, hogy minden tudományos eredmény, amely ma a laboratóriumokban születik, évtizedek múlva óriási értéket képviselhet. A kutatók ezért őrzik titokként az eredményeket, és a fejlett országok ezért költenek állami forrásokból is egyre többet fejlesztésre. Az unióban is számos helyen folyik laboratóriumi vagy már klinikai kísérleti fejlesztés, de Kína, Japán, Korea, India és az USA is központja ezeknek. Kalifornia államban egy népszavazásnak köszönhetően hárommilliárd dollár áll rendelkezésre őssejtekkel kapcsolatos kutatásokra. Ott az embrionális őssejtekkel is előrehaladott munka folyik.

Magyarországon ilyenből még kevés van, állati őssejtekkel körülbelül tíz kutatócsoport dolgozik, humán őssejtekkel pedig 4-5 helyen folyik tudományos munka. Az egyik hazai fellegvár Debrecen, ahol alap- és klinikai szinten is sokirányú szöveti őssejtkutatás zajlik, egyre kecsegtetőbb eredményekkel. Sarkadi Balázs, az Egészségügyi Tudományos Tanács őssejtbizottságának vezetője úgy fogalmaz: Magyarország a kutatás terén az unió élvonalához tartozik, ahhoz azonban, hogy ebből előreléphessen, a jelenleginél színvonalasabb klinikai háttérre lenne szükség.

Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) munkatársa lapunknak elmondta: szakmai körökben először 2007-ben vetődött fel a gondolata annak, hogy nyomon kellene követni a főleg Kínából és Ukrajnából hazatért és őssejtterápián átesett magyar betegek állapotát. Ettől az évtől vált ugyanis tömegessé a magyar betegek külföldi kezelése. A páciensek állapotváltozásának követésére tervezett program kezdeményezője többek között a gyermekneurológiai és a fejlődésneurológiai társaság, valamint a KOKI volt. Madarász Emília szerint személyiségi jogi kérdések sem merülhetnek fel, hiszen a betegek személyes adataira nagyon vigyáznának, a program névtelen lenne, éveken át követhetnék az őssejtkezelésen átesett betegek állapotát. Ha megvalósíthatnák a projektet, akkor szakmai érvek és egyértelmű adatok lennének az orvosok és a betegek számára elérhetők az őssejtkezelés hatásairól.

„Magyarországon kutatási célokra megfelelő állami tőke áll rendelkezésre pályázati pénzek formájában – teszi hozzá Sarkadi Balázs. – Inkább a kutatóintézetek, a klinikák és az intézmények területén van hiányosság. Csak néhány intézmény működik hazánkban, ahol olyan fejlett készítményeket, amelyeket őssejtkutatás útján előállítanak, ki lehet próbálni klinikai körülmények között .” A kutatók szorosan együttműködnek egymással, és tudnak egymás eredményeiről – hangsúlyozza Sarkadi. Arról a kínai központú Beike Magyarország Biotechnológiai Kft.-ről azonban nincsen információjuk, amelyik a napokban hozta nyilvánosságra azt a tervét, miszerint 2010- ben Ferihegy mellett nyitják meg az első európai őssejtterápiás központot. Sarkadi Balázs, az Európai Gyógyszerügynökség Fejlett Terápiás Bizottságának tagjaként is tudhatna róluk, ha valódi tudományos eredmények, fejlesztések állnának mögöttük.

Az EU-ban ugyanis az idén januártól központilag engedélyezhető minden olyan sejt- és génterápiás készítmény, amelyet embereken kívánnak alkalmazni. Ennek hiányában nem folytatható rutineljárásként végzett őssejtterápia. Márpedig a bizottsághoz Magyarországról egy kérelem sem érkezett. Máshonnan viszont igen. Több tíz beadvány van már a bizottság előtt, eddig azonban csak egy esetben adtak engedélyt új őssejtterápiás készítmény alkalmazására. A porcszövet regenerációját célzó eljárást az elmúlt hetekben hagyták jóvá, és nemsokára engedélyt is kap. Ezt a tervek szerint egy nemzetközi konzorcium végezhetné. Ezen kívül az unió területén egyelőre nincs másik új őssejtterápiás készítmény, amely engedéllyel lenne használható.

1963 Ernest McCulloch és James Till önmegújulásra kész sejteket mutat ki egerekben.

1968 Sikeres csontvelő-transzplantációt végeznek két testvér között a kombinált immunhiányos állapot (SCID) kezelésére.

1978 Vérképző őssejtek az emberi köldökzsinórvérben.

1981 Embrionális őssejteket nyernek ki egerek embriócsomójából.

1992 Először sikerül idegrendszeri őssejteket tenyészteni laboratóriumi körülmények között, kémcsőben.

1997 A leukémia vérképző őssejtből alakul ki – az első bizonyíték rákos őssejtek létezésére.

1998 James Thomson és munkatársai elsőként nyernek ki embrionális őssejteket humán embriókból.

2001 Először próbálnak meg korai emberi embriókat klónozni, hogy embrionális őssejteket hozzanak létre.

2005 A Kingston University kutatói bejelentik: egy új típusú őssejtet fedeztek fel a köldökzsinórvérben. Ezek az új őssejtek több szövettípussá képesek differenciálódni.

2006 Angol kutatók mesterséges májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-őssejtekből.

2007 Mario Capecchi, Martin Evans és Oliver Smithies elnyeri a 2007-es orvosi és élettani Nobel-díjat egerekből származó embrionális őssejtekkel végzett kutatásaiért.

Ajánljuk még:

- Kipusztul a Föld állatvilága - a végén mi következünk?

Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) munkatársa lapunknak elmondta: szakmai körökben először 2007-ben vetődött fel a gondolata annak, hogy nyomon kellene követni a főleg Kínából és Ukrajnából hazatért és őssejtterápián átesett magyar betegek állapotát. Ettől az évtől vált ugyanis tömegessé a magyar betegek külföldi kezelése. A páciensek állapotváltozásának követésére tervezett program kezdeményezője többek között a gyermekneurológiai és a fejlődésneurológiai társaság, valamint a KOKI volt. Madarász Emília szerint személyiségi jogi kérdések sem merülhetnek fel, hiszen a betegek személyes adataira nagyon vigyáznának, a program névtelen lenne, éveken át követhetnék az őssejtkezelésen átesett betegek állapotát. Ha megvalósíthatnák a projektet, akkor szakmai érvek és egyértelmű adatok lennének az orvosok és a betegek számára elérhetők az őssejtkezelés hatásairól. Mérföldkövek az őssejtkutatás történetében 1960-AS ÉVEK Joseph Altman és Gopal Das bizonyítékot találnak a neurogenezis folyamatára: az agyban őssejtaktivitást mutatnak ki. Eredményeiket elutasítják, mert ellenkezik Santiago Ramón y Cajal idegélettan-tudós dogmájával, miszerint a felnÕtt agyban nem születnek új neuronok.

1963 Ernest McCulloch és James Till önmegújulásra kész sejteket mutat ki egerekben.

1968 Sikeres csontvelő-transzplantációt végeznek két testvér között a kombinált immunhiányos állapot (SCID) kezelésére.

1978 Vérképző őssejtek az emberi köldökzsinórvérben.

1981 Embrionális őssejteket nyernek ki egerek embriócsomójából.

1992 Először sikerül idegrendszeri őssejteket tenyészteni laboratóriumi körülmények között, kémcsőben.

1997 A leukémia vérképző őssejtből alakul ki – az első bizonyíték rákos őssejtek létezésére.

1998 James Thomson és munkatársai elsőként nyernek ki embrionális őssejteket humán embriókból.

2001 Először próbálnak meg korai emberi embriókat klónozni, hogy embrionális őssejteket hozzanak létre.

2005 A Kingston University kutatói bejelentik: egy új típusú őssejtet fedeztek fel a köldökzsinórvérben. Ezek az új őssejtek több szövettípussá képesek differenciálódni.

2006 Angol kutatók mesterséges májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-őssejtekből.

2007 Mario Capecchi, Martin Evans és Oliver Smithies elnyeri a 2007-es orvosi és élettani Nobel-díjat egerekből származó embrionális őssejtekkel végzett kutatásaiért. -->