Magyarország a libamáj-előállítás utolsó bástyája

A találkozó a kft. vágóüzeménél kezdődött. A cég képviseletében Nyeste Lajos ügyvezető és Kutni József tulajdonos köszöntötte az európai parlamenti képviselőt, majd a kötelező adminisztráció után röviden bemutatták a vállalkozást. A rövid cégtörténetnek természetesen vannak más előzményei is, hiszen a cég a volt békéscsabai baromfifeldolgozó üzem területén helyezkedik el, ahol a hírhedt Carnex cégcsoport is üzemelt.

A friss - alig kétéves - vállalkozás azt követően kezdte meg tevékenységét, hogy a Hungerit Zrt. - az állatvédők sok esetben indokolatlan támadásai miatt - felfüggesztette a hízott máj előállítását. A Pannon Fine Food szerencsére egész jól betölti ezt az űrt, már most is a három legnagyobb hízott májat előállító magyar cég között van, bár a hagyományos piacokat tekintve (Jászberényben kóser vágás folyik) második helyről beszélhetünk.

Az üzem az egyik legújabb és legkorszerűbb víziszárnyas technológiával felszerelt feldolgozó. Több olyan technológiai elemet tartalmaz, mely Magyarországon egyedülálló, mint például egy magas nyomású tartósító berendezés, vegyszermentes testhűtő közeg, állatjóléti elvárásoknak teljesen megfelelő beépített mellsimító, nyugtató. Fontos megjegyezni, hogy a cég rendkívül kiterjedt vevőkörrel rendelkezik - Japán, Kanada, Közel- és Távol-Kelet -, s képes kielégíteni rendkívül sokféle, akár speciális igényeket is.

Az üzemlátogatást követően Nyeste Lajos ügyvezető kiemelte, a termék-előállítás fejlesztése érdekében a lúd esetében meg kell kezdeni a tényleges tenyésztői munkát. A Magyarországon fajtaként bejegyzett 25-26 fajta csak papíron létezik, az alapanyag termelés paraméterei bizonytalanok, így nagyon nehéz a termelés előrejelzése, becslése. Lúd esetében – annak félvad jellege miatt – még van esély arra, hogy megfelelő forrásösszeg és szakmai összefogás esetén képesek legyünk a jelenlegi negatív spirálból kiszakadni. Amennyiben ez nem sikerül, úgy a hízott lúd egyre inkább csökkenő mennyisége lassacskán teljesen eltűnik és átadja a helyét a hízott kacsának.

Kutni József tulajdonos hozzátette, a cégnél a valódi munkaerő hiánya is gondot okoz, hiszen a közmunkaprogram ugyan foglalkoztatást és megélhetést biztosít egyes rétegeknek, ugyanakkor a juttatott összeg jelenlegi nagysága „elkényelmesíti” a foglalkoztatottakat, azok nem akarnak visszatérni a valódi munka világába. A cég is érzi, hogy a jelenlegi nettó 110-120 ezer forintos fizetés nem elegendő ahhoz, hogy visszacsábítsa a munkaerőt, mert az szívesebben választja a kevésbé megterhelő, könnyű foglalkoztatást, még kevesebb pénzösszeg mellett is. Érdekes kérdés, hogyan lehetne a jelenlegi problémákat feloldani.

A cég képviselői javasolták, hogy a közmunkaprogramban résztvevőknek kötelező jelleggel el kell, hogy fogadják a valódi munkát, valamint azt is, hogy valamilyen arányban fizesse meg az állam és a vállalkozás a munkabért. A résztvevők között egyetértés alakul ki abban, hogy a foglalkoztatáspolitika jó lehetőség az állam kezében az egyes stratégiailag támogatandó ágazatok - különösen az állattenyésztés - megsegítésére is.

Célkitűzések
Erdős Norbert a hagyományos magyar ágazatnak, igazi hungarikumnak tekintendő hízott libamáj előállítás versenyképessé tétele érdekében két célkitűzést fogalmazott meg. Egyrészt a lúd tenyésztőszervezetek között különbséget kellene tenni, mégpedig úgy, hogy a ténylegesen tenyésztő munkát végzőket - megfelelő feltételek megléte esetén - „nemesítő” tenyésztőszervezetnek kellene minősíteni és támogatásban részesíteni, és elválasztani az importtal vagy egyszerű szaporítással foglalkozó tenyésztőszervezetektől. Másrészt a jól működő közmunkaprogram finomhangolására lenne szükség, hogy a program csak egy első lépcsőfokot jelentsen a munkanélküliek számára, amely után a cél egy tartós munkaviszony létesítése lenne.