Felavatták a holokauszt áldozatainak emelt falat

Ez a fal őrzi azoknak a Békés megyei gyermekeknek, nőknek és férfiaknak az emlékét, akiket a holokauszt idején elhurcoltak és meggyilkoltak azért, mert zsidónak születtek – ez a felirat olvasható a Széchenyi ligetben, a zsinagóga mellett vasárnap felállított emlékművön, emlékfalon. A három hónap alatt elkészült építményen pedig majd’ háromezer békéscsabai és Békés megye további húsz településéről származó áldozat neve olvasható.

Egyrészt öröm, hogy felavatták az emlékművet, másrészt viszont szomorúság és gyász, hogy éppen egy ilyen emlékművet avattak fel – erről beszélt köszöntő beszédében dr. Goldmann György, a Békés Megyei Zsidóságért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke, dr. Moskovits Sándor pedig azt mondta, hogy több évtizedes álom valósult meg azzal, hogy véget ért a beruházás. Kiemelte, hogy Auschwitz kettétörte az emberiség történetét Auschwitz előtti és utáni időkre. Hangsúlyozta azt is, hogy azért volt szükség az emlékműre, emlékfalra, mert már olyan kevés zsidó él Békés megyében, hogy lassan feledésbe merül az: egykor zsidók is gazdagították Békés megyét.

Egyedülálló – így szólt a békéscsabai és Békés megyei áldozatok előtti tisztelgő, fejet hajtó emlékműről, emlékfalról Vantara Gyula országgyűlési képviselő. Hozzátette, bármilyen holokausztról szóló idézet szívbe mar, de ennél van még fájdalmasabb is: ha a tények kerülnek szóba. Emlékeztetett, hogy 72 éve számolták fel a békéscsabai gyűjtőtábort és vittek el több mint háromezer zsidót, közte több mint kétezer békéscsabait.

– Nekik állít mindez méltó emléket – fogalmazott Vantara Gyula, kitérve arra, hogy az emlékművön, emlékfalon összesen kettőezer-kilencszázötven gránitlap kapott helyet, azaz éppen ennyi név is olvasható rajta. Hozzátette, hogy egy nép akkor lesz felnőtt, ha a hibáival és a bűneivel szembe tud nézni, azokat elismeri, ennél fogva pedig Magyarország felnőtt. Kiemelte, meg kell tanítani a szeretetre és a tiszteletre a következő generációt.

Előbb megfosztotta jogaiktól, majd megbélyegezte, később pedig a halálba hurcolta őket az oktalan gyűlölet csak azért, mert zsidók voltak – beszélt az áldozatokról a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (MAZSIHISZ) képviselve dr. Kunos Péter ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta, hogy minden ember halála tragédia, főleg akkor, ha valaki a vallása, származása miatt szenved.

Emlékeztetett, hogy a zsidók is közrejátszottak abban, hogy fellendült egykor Békés megye gazdasága, megannyi üzem, gyár épült. 1930-tól viszont nőtt az antiszemitizmus, 1941-től pedig nem volt kegyelem – akkor nagyjából két és félezer zsidó élt Békéscsabán. Előbb a férfiakat munkaszolgálatra vitték és ott lelték halálukat, majd jöttek a fizikai atrocitások, a sárga csillag kötelező viselete és a boltok, vállalkozások bezárása.

A megemlékezésen és az avatóünnepségen többen mondtak még beszédet. Nagy Bercel a Miniszterelnökség képviseletében azt mondta: a kormány fellép a kirekesztés és a gyűlöletkeltés ellen. Egy túlélő pedig úgy nyilatkozott: az a holokauszt tanulsága, hogy a hazafiasságnak álcázott nacionalizmus mögött ott van az antiszemitizmus. Az eseményen fellépett Gerendás Péter előadóművész és Garai Róbert színművész, imát mondott Markovits Zsolt főrabbi.

Gyulán is az áldozatokra emlékeztek
Gyulán a helyi zsidóság elhurcolásának hetvenkettedik évfordulójára emlékeztek vasárnap az izraelita temetőben. A megemlékezésen Markovits Zsolt szegedi főrabbi mondott beszédet és káddist a mártírokért.