Németh Krisztián szerint éhesebb lett a csapat

– Ez még a norvégok ellen átélt eufóriánál is jobb érzés?
– Legalább olyan – mondta lapunknak tourrettes-i sajtótájékoztatója után Németh Krisztián. – Hasonló érzések dúltak egyébként bennem mindkét meccs előtt, óriási adrenalinfröccs öntött el. Mondhatni, hasonló volt mindkét ünneplés, a norvégok és az osztrákok elleni, bár a kedd esti valamivel szolidabb, mégiscsak készülnünk kell az újabb jelentős megméretésre.

– Mégis, hogy nézett ki az öltöző a lefújás után?
– Nagyjából úgy, ahogy azt a pótselejtező utáni pillanatokat megörökítő felvételeken már láthatták. Félmeztelenre vetkőzött játékosok énekeltek, örömködtek, de még ennél is jobb volt a szurkolóinkkal megosztani a győzelem feletti boldogságunkat.

– És micsoda két góllal érték el! Azóta is keressük a leesett állunkat.
– Szalai Ádám villanása nagyon kellett, a csapatnak is, neki is. Nehéz időszakon van túl, végre mennybe ment. Látom nap mint nap készülni, én aztán mondhatom, megérdemelte. Stieber Zoli pedig szerintem még most sem hiszi el, micsoda gólt rúgott, innen is gratulálok, és üzenem, „elhiheted, Zoli, te rúgtad, valami zseniális mozdulattal kivitelezve”. Álomszerű volt ez az egész. A drukkereink fantasztikusan biztattak bennünket, mi is nagyon egyben voltunk, minden pillanatban készek voltunk kisegíteni a másikat, szinte hiba nélkül játszottunk, de ha becsúszott egy-egy baki, még mindig ott volt Király Gabi megmentőnek. Sokadszor is.

– De honnan merítettek ilyen lelki erőt? Mert egyes periódusokban olyan magabiztossággal futballoztak, mintha csak nősök-nőtlenek partin volna jelenésük, nem pedig egy történelmi jelentőségű Európa-bajnoki mérkőzésen.
– Hittünk magunkban és az elvégzett munkában. Alaposan kielemeztük az osztrákokat, nagyon jól tudtuk, mire kell készülni, és mert valóban jól sikerült a felkészülés, tisztában voltunk vele, ha a megbeszéltek szerint játszunk, nem lehet probléma. És ez most nem közhelypufogtatás, jó néhányunk lehúzott jó néhány évet külföldön, tudjuk, milyen a kívánatos és milyen a kevésbé megfelelő felkészülés, a miénkben nem volt hiba.

– Annak is ismerik a receptjét, hogyan maradjanak a földön?
– Tudjuk kezelni a helyzetet, és ezt ugyancsak tapasztalatból mondom. Nem is kell messzire menni, elég a pótselejtezőkig. Az oslói győzelem után szintén rögvest felmértük, még csak félúton vagyunk, nem értünk el semmit a norvégiai diadallal, hasonlóképp gondolkodunk most is. Az osztrákok elleni győzelem nagyszerű, de csak egy állomás a cél felé vezető úton.

– Ami?
– A továbbjutás. Mi más is lehetne?

– A magyar válogatott immár az Eb egyik szenzációja, a nemzetközi sajtóban is.
– Azért ezt a fajta felfokozott érdeklődést is kezelni kell.

– Egyetlen mérkőzésből felelőtlenség lenne messzemenő következtetéseket levonni, de ahogy Gera Zoli mondta, kicsit éhesebbek lettünk. És ez jellemzi a hozzáállásunkat.
– Örülünk, ha pozitívan szólnak rólunk, de nem visz félre bennünket a hirtelen jött népszerűség. Szeretnénk meglepetést szerezni a tornán, nem bízzuk el azonban magunkat, ezután is csúszni-mászni kell a győzelemért, csapatként jól teljesíteni. A továbbjutás a cél, ahhoz, hogy megvalósítsuk, ott kell folytatnunk, ahol az osztrákok ellen abbahagytuk.

– Izland ellen lesz rá legközelebb módjuk. Az sem ígérkezik éppenséggel könnyebb ütközetnek, sőt…
– Sőt meglehet, nehezebb dolgunk lesz. Nem lepődtünk meg az izlandiak portugálok elleni döntetlenjén, hihetetlen fejlődést mutattak az utóbbi években, sokuk nagy ligában szerepel, el tudom képzelni, hogy keményebb ellenfél lesz a válogatottjuk, mint Ausztria volt. Agresszív, fizikailag bitang erős csapat és elég kiszámíthatatlan.

– A mieink közül viszont többek nem játszottak rendszeresen a klubszezonban, okozhat problémát, hogy a tornán négynaponta kell pályára lépni?
– Nem, mert ahogy azt már említettem, a felkészüléssel olyan erőállapotba kerültünk, ami egy ilyen nívójú tornán alapkövetelmény. Persze hogy mely posztokon kell frissíteni, azt a kapitány eldönti. A keret bő, mindenkit lehet pótolni.

– Mégis, milyen fizikai megterhelést követel egy Eb-meccs? Mégiscsak az első volt az életében. Úgy kihajtotta magát, mint még soha?
– Fejben volt inkább nehéz végigcsinálni. Mindvégig ugyanannyira koncentrálni, az elég kimerítő. Fizikai értelemben játszottam már ennél nehezebb mérkőzésen is, persze ezek a napok arról szólnak, hogy szombaton minél frissebbek legyünk.

– Két gólt nyitányként berámolt tehát a válogatott, de egyik sem Németh Krisztián nevéhez fűződik. Csatárként mennyire sarkalatos, hogy ne csak győztes meccsen szerepeljen, de a góllövők közé is feliratkozzon?
– A bal szélen játszottam, ami persze nem idegen poszt, az Egyesült Államokban hasonlót szabtak rám, de így nem vagyok annyit a kapu előtt. Persze, hogy a csatárt a gól élteti, de nem egyedül az. Mert annál is fontosabb a csapat sikere. Pláne egy Európa-bajnokságon. Úgyhogy ha a védőmunkámmal, egy jó átadással vagy egy becsúszással segítek a legtöbbet a válogatottnak, hát azt teszem. Csak győzzünk ezután is.

PÉNZ A ZSÁKBAN

Az Európa-bajnokságon elért győzelem felett érzett öröm természetesen nem mérhető anyagiakban, de az erkölcsi dicsőség mellett nyilvánvalóan nem jön rosszul az MLSZ-nek a három pontért járó UEFA-prémium sem. A kijutást nyolcmillió euróval már díjazta a nemzetközi szövetség, az osztrákok elleni három pont újabb egymillió eurót (313 millió forintot) ért a magyar szervezetnek. A csoportkörben elért döntetlen után félmillió eurót kapnak a válogatottak.

-->