Közélet

2016.05.24. 17:46

Nincs kibújó a tb fizetése alól

Érdemes résen lennie annak, akinek lejár a diákigazolványra való jogosultsága, valamint hetek óta nem talál munkát: nekik ugyanis saját maguknak kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz a tb-t, ami havonta hétezer forint körül alakul.

Licska Balázs

visit doctor

Fotó: Getty Images/iStockphoto

A főszabály szerint nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis tb-t fizetnie a biztosított munkavállalóknak, alkalmazottaknak, hiszen a munkabéréből a foglalkoztató köteles azt levonni, bevallani és befizetni az Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé – mondták az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP-nél). Hozzátették, hogy szociális rászorultság alapján lehet kérelmezni a kötelezettség alóli mentességet a járási hivatalokban, illetve azoknak sem kell fizetnie, akik például különféle ellátásban részesülnek, például nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást kapnak, valamint a gyermekeknek, továbbá a tanulóknak és a hallgatóknak sem.

Az OEP-nél megosztották, hogy ha valaki Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, ugyanakkor nem biztosított, valamint egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék, tb megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A járulékfizetés kötelező és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (NAV-hoz) kell bejelenteni.

Hogy milyen időpontokat, határidőket érdemes figyelni? A jogszabály szerint a tanulók és hallgatók a tanulói és a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig – ez március 31. és október 31. –, valamint az azt követő 45 napon át jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. A munkaviszony megszűnését követően is még 45 nap a türelmi idő.

A tb-t ezen határidők lejárta után már fizetni kell, és be kell jelentkezni 15 napon belül e célból a NAV-hoz. Az OEP-nél elmondták, hogy annak sem kell aggódnia ugyanakkor, aki nem fizet. Nem kell saját magának állnia az egészségügyi ellátást, ha beteg lesz, viszont az egészségügyi szolgáltató – legyen szó háziorvosról, kórházról – az érintett adatait megküldi a NAV-nak, amely követelheti az elmaradásokat öt évre visszamenőleg.

Hogy miért kell annak is fizetnie, aki egyáltalán nem szorul ellátásra, az OEP-nél a vonatkozó jogszabályt idézve úgy fogalmaztak: a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait, illetve a Magyarországon munkát végző természetes személyeket magába foglaló kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező.

Az egészségügyi szolgáltatók az ellátást megelőzően online módon, a TAJ-szám alapján megnézik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az ellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásába be van-e jelentve a beteg, rendezett-e a jogviszonya. Az ellenőrzés során a rendszer jelezhet zöld, piros, kék és barna lámpát is.

A zöld lámpa azt jelzi, hogy a TAJ érvényes és a jogviszony rendezett. A piros lámpa szerint a TAJ érvényes, de a jogviszony rendezetlen. A páciens kap ellátást és nem téríttetik meg vele annak költségét, viszont ilyenkor értesíti az egészségügyi szolgáltató a NAV-ot, megküldi a beteg adatait.

A kék lámpa szerint az érintett külföldön biztosított, a TAJ pedig átmenetileg érvénytelen: ilyenkor vagy fizetni kell az ellátásért, vagy azt a biztosítás állama által kibocsátott „költségátvállaló” dokumentum, igazolás alapján veheti igénybe. A barna lámpa szerint a TAJ egyéb okból érvénytelen, és ilyenkor az egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe.

Békés megyében nyolcezren saját maguk fizettek
Idén a tb, a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7050 forint, és azt a NAV-hoz kell befizetni – mondták lapunknak az OEP-nél. A hirado.hu azt írta a NAV-ra hivatkozva, hogy tavaly több mint 208 ezren fizettek havi átlagban tb-t, csekken, átutalással vagy bankkártyás befizetéssel a NAV ügyfélszolgálatain. Az OEP pedig 322 ezer esetben adott át rendezetlen jogviszonyról adatokat a NAV-nak.

Hogy Békés megyében mi a helyzet, arról a NAV-nál azt mondták: tavaly több mint 8 ezren jelentették be, hogy saját maguk fizetik a tb-t. A meg nem fizetett összegek miatt a NAV végrehajtást indíthat, ennek során akár a jövedelem letiltására, ingó és ingatlan lefoglalásra is van lehetősége. Az előző évben Békés megyében 10 305 esetben 9 752 adózóval szemben 1 milliárd 403 millió forint összegben kezdeményezett a NAV végrehajtást.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!