Tótkomlósi tervező ruhakölteménye az Oscar-gálán

Hrivnák Tünde divattervező egy szlovák nemzetiségű városban, Tótkomlóson nőtt fel, ahol a hagyományokat és a népművészetet a mai napig őrzik, ápolják. Ruhái a kezdetektől töretlenül képviselik az egyéniséget és az eleganciát, a különleges nőiességet. A letisztult, egy-egy magyar motívummal izgalmassá varázsolt darabokon felfedezhetjük az anyagok, a színek és a minták kavalkádjában egységet teremtő harmóniát, melyet Tünde családi örökségként hozott magával a divat világába.

— A fehér-fekete szín az állandóságot sugallja ruháimon. A piros szín energiával és élettel tölti meg a ruhákat. A magyaros motívumokkal az értékeinkre hívom fel a figyelmet és arra, ezek legyenek jelen állandóan az életünkben. Célom a magyar hímző művészet és kézművesség nemzetközi jó hírnevét is erősíteni.

Hrivnák Tünde elárulta, befejezi matyó kollekcióját, és a tavaszi, kalocsai, úgynevezett szomorú kollekcióján dolgozik (domináns lesz a feketére hímezett lila szín).

A divattervezővel való személyes találkozás bárkit meggyőz: életforma, ahogy Hrivnák Tünde él és alkot. Az idáig vezető út elején pedig ki más is állhatott, mint a nagymama és az édesanya.

A családi hátország, Zsuzsa asszony, az anyuka és Tünde nagymamája készséggel mesélt a kezdetekről, amikor Tünde 10 évesen eldöntötte, divattervező lesz.

— A szabok-varrok korszaka 7-8-10 évesen jött elő, majd kézimunka szakkörbe járt, szőtt, horgolt, kötött, és kiállításon is megmutatta munkáit. A pályaválasztás idején a szegedi ruhaipari technikumot választotta. Végig a legjobbak között volt. Itthon, mellettem végezte a gyakorlatot — emlékezett az édesanya, akinek az volt a célja, hogy a lánya a tervezés mellett méretre tudjon ruhákat varrni. Tünde a kétéves technikusi képzés után a Budapesti Divatiskolában folytatta tanulmányait. Dolgozott divatcégnél tervezőként, majd megalapította saját vállalkozását.

— Tündi kislány korától viselt bujáki szoknyát, matyó és kalocsai hímzéssel díszített blúzokat. Imádta. Minden születésnapján azt vette fel. A népi kézműves hímzés is nagyon közel áll hozzá. Megtanulta készíteni azt is, balkezessége ellenére nagyon ügyes — ezt már a büszke nagymama mesélte a kis varrodában.

— Nagyon különlegesnek éreztem magam azokban a ruhákban. Akkoriban az anyag-olló-tű-cérna volt az életünk része, csoda-e, ha ennyire hatott rám a hely szelleme, ez a kis műhely és a benne alkotók — kapcsolódott beszélgetésünkbe a fiatal divattervező.

— Sosem volt kérdés, mi szeretnék lenni. Tudtam, ez lesz az utam — reagált szeretteinek szavaira Hrivnák Tünde, aki máig megfogadja édesanyja, nagymamája tanácsait. Visszatérhet a világ bármely pontjáról, találkozhat annak bármely befolyásos vagy híres emberével, a családi hátország megbecsülésénél nincs nagyobb elismerés számára.

— Az én sztárjaim a vendégek. Én csak ülök, rajzolok, tervezek, az élet pedig írja a sztorimat — ezt már arra adta válaszul, hogy vele hozzák kapcsolatba Nicole Kidman kalocsai ruháját (emlékezzünk csak, 2011-ben erről zengett a celeb világsajtó, hogy Tom Cruise kislánya is kalocsaiban fagyizik, Nicole Kidman pedig kalocsaiban repül). Tagadhatatlan, akkoriban betört Hollywoodba a matyó és a kalocsai hímzés.

— Bevallom őszintén, ahhoz a ruhához nem volt közöm. Viszont jó reklám volt. Ahogy a Forma-1 pilótái körüli felhajtás is jókor jött. Magyar tervezésű, kalocsai mintás overallt viselt a Brazil Nagydíj időmérő edzésén Jenson Button és Hamilton is. Speciális megoldás volt a speciális ruhán. Én viszont felkérést kaptam, hogy tervezzek a pilóták barátnőinek bolerókat. Hálás feladat volt az is.

S ha már a hírességeknél tartunk: Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet az Oscar-gálán Hrivnák Tünde matyó ruhájában jelent meg. Ismeretség? Kapcsolat? Szerencse? Mi kell egy ilyen rangos megrendeléshez?

— Chicagóban a magyar bálon találkoztunk. Ahogy a sztárvilág, ilyenkor mindenki más is azon stresszel, mit vegyen fel az Oscar-gálára. Annyira ismertem a nagykövet asszonyt, hogy tudtam, a konzervatív stílust kedveli. A protokollnak is vannak szabályai. Úgy gondoltam, a fekete-fehér kombináció az örök eleganciát sugallja, s mindezt matyó mintával díszítve, méltó lesz az alkalomhoz. Három hét alatt kellett elkészülnünk. Utólag azt mondta, jól érezte magát a ruhában, ráadásul sok dicséretet kapott a kétrészes estélyi — avatott a részletekbe a sokat utazó, a világ rengeteg pontjára meghívást kapó Hrivnák Tünde, aki mögött egy maroknyi, tehetséges és kreatív asszonyokból álló csapat áll.

— Ők éppen olyan pozitív életszemlélettel élik napjaikat, ahogy én. Kalocsán 10-15 segítő, hímző dolgozik, élükön a pingáló asszony, Boldvár Andrásné Ica néni. Mezőkövesden a Matyó Népművészeti Egyesület tagjai és Zeleiné Papp Bernadett művészeti vezető van a segítségemre. Amit megálmodok, együtt képesek vagyunk valóra is váltani, sokszor elképesztő határidőkkel megbirkózva.

A hibátlan kézműves minőségen, az egyediségen túl más titka is van Tünde gyönyörű ruháinak. A divattervező elárulta.

— Nem művészkedek, nem az önmegvalósítás hajt. Az a vágyam, hogy a megrendelőm legyen a legszebb abban a ruhában, amit közösen megálmodunk. Engem inspirálnak az emberek. Miután megismerem valakinek a személyiségét, rajzolok (a papír mindent elbír), majd térben is elképzelem a ruháját. Saját tervezésű darabjaimmal a magyar hagyományok fontosságát kívánom megjeleníteni úgy, hogy azok megfelelően tükrözzék a ma diktált trendeket. A népi minták értéket képviselnek, melyek tökéletesen illeszthetőek a modern és elegáns stílus jegyeihez. Amikor az ember a tervezés során megtesz mindent, tudása, hite, esze szerint, hangsúlyt fektetve a ruha későbbi viselőjének egyéniségére, olyan ruhadarab kerül ki a kezei közül, ami közelít a tökéleteshez. Lehetetlen munkaként felfogni a ruhatervezést, ez egyértelműen hivatás. Szeretni kell hozzá az embereket és szeretni kell megismerni őket, csak ekkor lehetek teljesen elégedett a munkáimmal. Hívő emberként tehetséget, tudást, feladatot kaptam. Élek vele, s ettől szép az életem.

— Az én konzervatív kollekcióm ott bizony túl szexi lenne, ezért konszolidáltam. Ott az organza alatt nem villanhat ki a női térd, a csipke alatt nem láthatja senki a női testet, a bőrt. Megoldottam, és a végeredmény elnyerte a tetszésüket.

— A fehér-fekete szín az állandóságot sugallja ruháimon. A piros szín energiával és élettel tölti meg a ruhákat. A magyaros motívumokkal az értékeinkre hívom fel a figyelmet és arra, ezek legyenek jelen állandóan az életünkben. Célom a magyar hímző művészet és kézművesség nemzetközi jó hírnevét is erősíteni.

Hrivnák Tünde elárulta, befejezi matyó kollekcióját, és a tavaszi, kalocsai, úgynevezett szomorú kollekcióján dolgozik (domináns lesz a feketére hímezett lila szín).

Konszolidált kollekció Malajziában Hrivnák Tünde a napokban tért haza Malajziából, ahol a másfél éve megnyitott magyar nagykövetség szervezte programsorozat keretében mutathatta meg kézműves remekeit és tartott két egyetemen szakmai előadásokat. Az ázsiai országban a maláj nők színes hidzsábot hordanak és a kézfejükön, illetve az arcukon kívül nem látszik ki más. Az indiai szárit viselők csinosabbak és kevésbé beöltözöttek, a kínaiak viszont egészen bátran öltözködnek — a fővárosban, Kuala Lumpurban mindezekre látott példát a divattervező, aki utazása előtt alaposan tanulmányozta a távoli ország öltözködési kultúráját, szokásait.

— Az én konzervatív kollekcióm ott bizony túl szexi lenne, ezért konszolidáltam. Ott az organza alatt nem villanhat ki a női térd, a csipke alatt nem láthatja senki a női testet, a bőrt. Megoldottam, és a végeredmény elnyerte a tetszésüket.

-->