Közélet

2015.11.30. 12:57

Mezőhegyesi robbantás: „mindhárman ottmaradhattunk volna”

Saját testi épségét is kockáztatva emberi életeket mentett meg Jegyinák János főtörzsőrmester a múlt csütörtöki, mezőhegyesi kézigránát-robbantásnál. Határozott és önfeláldozó tevékenységével mérsékelni tudta a robbanószerkezet hatásait. A végegyházi körzeti megbízottal többek között az eset körülményeit is felidéztük.

Nyemcsok László | MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Budapest, 2015. november 27. A miniszteri s fkapitnyi elismerssel kitntetett Jegyink Jnos rendr ftrzsrmester a Kszenlti Rendrsg fvrosi kzpontjban tartott sajttjkoztatn 2015. november 27-n. Vgegyhza krzeti megbzottja Mezhegyesen egy asszonyt s a r kzigrnttal tmad frjt eltasztotta a robbanstl. MTI Fot: Szigetvry Zsolt

Fotó: MTI/MTVA

– A szombati beszélgetésre játékvezetői vizsgáról érkezett. Jól hallotta a kérdéseket?
– Olvastam én is, hogy a robbanás hatására az egyik fülemre megsüketültem. Annyi igaz belőle, hogy az egyik fülem nagyon zúgott, és egyéb problémáim voltak vele, megvizsgáltak, úgy tűnik, nincs komolyabb gond. A futsal játékvezetői vizsga egyébként sikerült, így a megye III-as labdarúgó-mérkőzések mellett futsalmeccseken is fújhatom ezután a sípot.

– Mozgalmas napjai voltak csütörtöktől szombatig, és örökké emlékezetesek maradnak. Végegyházi körzeti megbízottként egyáltalán miként került a mezőhegyesi kézigránát-robbantáshoz?
– Mezőkovácsházán teljesítettem szolgálatot, amikor a megyei tevékenységirányítási központ kiküldött Mezőhegyesre egy családi botrányhoz. Megadták a bejelentő számát, felhívtam a hölgyet, és megbeszéltük, hol találkozunk Mezőhegyesen. Átmentem a szolgálati autóval, és az asszonytól megkérdeztem, mi a probléma. Elmondta, a férje meg akarja ölni, az elmúlt években is többször tett már neki ilyen kijelentést. A hölgy azt is mondta, hogy csütörtökön, amikor a reggelit felvitte a férfinek, egy közös fényképet nézegetett, és azt mondta, mindketten meghalnak. A nővel bementünk az általuk üzemeltetett idősek házába, a férj az egyik szoba előterében utolért bennünket. Számon kérte a feleségét, hogy merre járt, aztán a zsebébe nyúlt, elővett valamit, és elindult az asszony felé. Majd eldobta a tárgyat, amiről ekkor láttam, hogy egy zöld színű gránát.

– Pillanatok alatt történtek az események, mit tudott tenni?
– A férfit ellöktem, a hölgyet hátrarántottam, mert a gránát az ajtófélfáról éppen felénk visszapattanva robbant fel, hatalmasat durrant. Ezután dulakodnom kellett a férfival, aki eközben egy nyitott végű tapétavágót is magához vett. Nagy nehezen sikerült aztán megbilincselni. Utána láttam, hogy lyukakkal van tele a plafon. Reflexből cselekedtem, gondolkodni nem volt idő. Annak örülök, hogy mérsékelni tudtam a szerkezet repeszeinek és lökéshullámának hatásait, azt viszont sajnálom, hogy a feleség így is megsérült. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy mindhárman ottmaradhattunk volna.

– A gránátrobbanást követően tanúsított önfeláldozó, az emberi élet megmentésére irányuló gyors és példamutató tevékenységét már másnap elismerték.
– Megható, egyben felemelő érzés volt, hogy Magyarország belügyminisztere, dr. Pintér Sándor úr személyesen gratulált, és Szent György Érdemjelet adományozott. Papp Károly altábornagy úr, országos rendőrfőkapitány is dicséretben és jutalomban részesített, és példaként állított a magyar rendőrég teljes személyi állománya elé. Az elismerést dr. Balogh János vezérőrnagy úr, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettestől vehettem át.  Ezek a percek életem legszebb, meghatározó pillanatai közé tartoznak. Ugyanakkor a dolgomat tettem, biztos vagyok benne, hogy mások is hasonlóan cselekedtek volna. Természetesen a legjobb az lett volna, ha ez a robbantás nem történik meg.

– Sokan gratuláltak önnek példamutató cselekedetéhez?
– Rengeteg telefonhívást, üzenetet kaptam. Nem akartam én ezt a nagy népszerűséget, de kár lenne tagadni, hogy nem estek volna jól a köszönetek, gratulációk, jókívánságok. Maradtam viszont az az ember, rendőr, aki csütörtök előtt is voltam, és ezek után is legjobb tudásom szerint teszem a dolgomat végegyházi körzeti megbízottként.

Névjegy

Jegyinák János 1985-ben született Orosházán, Végegyházán nőtt fel, ott járt általános iskolába. A mezőhegyesi szakközépiskolában – rendészeti képzésben is részt véve – érettségizett, majd a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolát végezte el 2005-ben. Orosházán kezdett járőrként, azután került a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságra. A főtörzsőrmester 2008-tól körzeti megbízott Végegyházán. Hobbija a horgászat, a futball és a játékvezetés.

<!-- Mezőhegyesi robbantás: „mindhárman ottmaradhattunk volna” Saját testi épségét is kockáztatva emberi életeket mentett meg Jegyinák János főtörzsőrmester a múlt csütörtöki, mezőhegyesi kézigránát-robbantásnál. Határozott és önfeláldozó tevékenységével mérsékelni tudta a robbanószerkezet hatásait. A végegyházi körzeti megbízottal többek között az eset körülményeit is felidéztük. Nyemcsok László | MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Korábbi cikkeink a témában: – Kézigránátot robbantott a mezőhegyesi idősek otthonában

– Előzetesben a kézigránáttal robbantó férj Névjegy Jegyinák János 1985-ben született Orosházán, Végegyházán nőtt fel, ott járt általános iskolába. A mezőhegyesi szakközépiskolában – rendészeti képzésben is részt véve – érettségizett, majd a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolát végezte el 2005-ben. Orosházán kezdett járőrként, azután került a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságra. A főtörzsőrmester 2008-tól körzeti megbízott Végegyházán. Hobbija a horgászat, a futball és a játékvezetés.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!