Közélet

2015.07.18. 08:27

A volt kastély ma a polgármesteri hivatal

Hatvan éve alakult önálló községgé a körös-sárréti Körösújfalu. A település idősebb lakói még emlékeznek arra, amikor a nagyváradi káptalan birtokán, Irázpusztán éltek, másnap viszont már Körösújfaluban találták magukat. Az egykori kastély ma a polgármesteri hivatal, a papok és cselédek szálláshelyéből pedig általános iskola lett, mely jelenleg a közösségi ház.

Licska Balázs

1955 jeles dátum a település életében, a korábban Komádihoz tartozó Irázpuszta ugyanis kereken hatvan évvel ezelőtt vált önállóvá Körösújfalu néven. Az idősek még emlékeznek is arra, hogy pontosan mi hogyan zajlott a régi időkben. Az újonnan aszfaltozott Kossuth Lajos utcában kapom „mikrofonvégre” Fekete Károlynét, aki elmesélte, hogy akkoriban még nem volt ennyi ház a területen, tanyavilág volt.

– Sokan jöttek ide, én magam is Csökmőről kerültem a településre. A termelőszövetkezetnél kezdtem dolgozni, majd a takarmányboltban, végül pedig a varrodában tevékenykedtem – sorolta. Fekete Károlyné hozzátette, hogy szereti Körösújfalut – ott alapított családot –, csendes, nyugodt településnek véli, ahol nem szokott komoly baj történni.

Pár száz méterrel odébb zajlik az élet a piacon, amit szintén nemrég, az elmúlt pár év eredményeként tettek rendbe. Az idősek, ha nem a nyugdíjas klubban vagy a falunapon, akkor ott találkoznak: miközben a portékák között válogatnak, beszélgetnek. Simon Lászlóné pont azt vetette fel társainak, hogy talán ő a legidősebb „bennszülött” a településen, mindenkit ismer – a többiek Csökmőről, Újirázból, a legtöbben a szomszédos Komádiból települtek át.

– Egy nagy uradalom volt ez a rész. 1944-ben, a második világháború végén nagy változások mentek végbe. Akkor még Komádihoz tartozott ez a vidék Irázpuszta néven: ott lehetett esküdni, biciklikkel, lovaskocsikkal ment mindenki a jeles alkalmakra – magyarázta az idős asszony a társaival, akik kifejtették, hogy ők nem tősgyökeresek, úgy kerültek a településre.

A községet kettészeli a vasútvonal. A helyiek megosztották, hogy régen nem merték, vagy csak nagyon féltve elengedni gyermekeiket játszani, kerékpározni, nehogy elüsse őket a vonat. A sínek előtt most is ott van a STOP-tábla. Illedelmességből, illetve a szabály miatt én is megálltam, pedig már évek óta nem járnak ezen a vonalon szerelvények. Ez az egyik szívfájdalma a helyieknek, ugyanis így nehézzé vált a közlekedés.
Komádiba és Vésztőre is csak ritkán mennek a buszok. A helyi könyvtáros, Földesiné Kiss Katalin is azt mesélte, hogy ha valaki be akar vásárolni a szomszédos városokban, akkor szinte minden esetben kocsit kell fogadnia. Hogy min változtatna, nagyjából ennyiben ki is fulladt, inkább azt részletezte, hogy miért remek település Körösújfalu. Szinte egy szót sem kellett szólnia, a környezet magáért beszélt.

Az egykori birtok kastélya ma polgármesteri hivatalként szolgál – nemrég újították fel –, a vele egybefüggő telken található egy cseppnyi szépen gondozott park, egy salakos sportpálya, ahol élmény lehet a játék, valamint a közösségi ház is, mely egykor cselédek és papok lakhelye, később pedig általános iskola volt. A helyiektől megtudtam, hogy az egykori tornateremből alakították ki a könyvtárat, a tantermek pedig ma számítógépes szobák.

– A nyári szünetben sok gyerek van – folytatta Földesiné Kiss Katalin, és bizonyításképp mutatta is, hogy minden gép előtt ül egy-egy lurkó, illetve a beszélgetés alatt is folyamatosan érkeztek az ifjak. Hozzátette, hogy egyébként naponta tíz-tizenöten térnek be a közösségi házba: jönnek fénymásolni, nyomtatni, faxolni – ez mind ingyenes szolgáltatás. Emellett minden felmerülő kérdésre igyekeznek válaszolni.

Hogy fiatalként milyen a településen élni, arról egy húszas évei elején járó fiatalember számolt be, aki webmesterként dolgozik, ő a község informatikusa. A szeghalmi Péter András gimnáziumban érettségizett, elvégzett egy kétéves tanfolyamot, és a sikeres vizsgáit követően szinte azonnal munkába is állt. Mint fogalmazott, mehetne külföldre dolgozni, de erősen dolgozik benne a lokálpatriotizmus.

A számok arra engednek következtetni, hogy ezzel kevesen vannak így. Amikor 1955-ben megalakult Körösújfalu, a lakosságszáma még elérte az 1300-at is a mai 600-zal szemben. A népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között Békés megyében a legnagyobb mértékben ebben a községben esett vissza az állandó népesség, közel 30 százalékkal.

Az egyik helyi „lokálban” arról is felvilágosítottak, ennek mi lehet az oka: nemcsak a településen, hanem a környékben is alig van munkalehetőség. A közlekedési nehézségek pedig erre is hatnak: hiába kapna valaki munkát Vésztőn vagy Komádiban, alig tud átmenni a szomszédos városokba. Szinte az egyetlen lehetőséget a közfoglalkoztatás jelenti: a településen minden hetedik ember közmunkás. Szépítik a nagyváradi káptalan egykori birtokát...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!