Hazatelepült Angliából a dobozi grófnő

A zsúfolásig megtelt rendezvénynek helyet adó terem, ahol a 120 mellé még 30 pótszéket is be kellett tenni, a Hon-Vágy című, 52 perces film megtekintése után meg kellett hosszabbítani a megyei könyvtár nyitva tartási idejét, záporoztak ugyanis a kérdések Jeanne-Marie Wenckheim Dickens-hez.

A híres író, Charles Dickens ükunokájának özvegyétől többen tudakolták, miért jött haza Angliából. Elmondta, az orgonajavításnak élő férjével egyszer tértek vissza Dobozra, a kilencvenes évek végén. Elsápadtak, amikor meglátták, milyen rossz állapotban van a templom.

Akkor a férje azt mondta Jeanne-Marie-nak: vissza kell ide jönnöd! Ez az asszonyban akkor még nem tudatosult, férje halála után azonban úgy döntött, csomagol. Sok pénzt áldozott például a dobozi templom és a plébánia felújítására is. A legerősebben azt érzi: itt kapta meg a vallását, a hitét.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Fotó: Imre György
[/caption]
– Kevéssé ismert, hogy a Wenckheim-család grófi és bárói ágának tagjai közül többen is jelentős szerepet töltöttek be a magyar közéletben, a politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt – hangsúlyozta Mácsai Sándor. – Az pedig még kevésbé ismert, hogy sokan közülük osztrák származásuk ellenére magyarnak vallották magukat, és többen komoly részt vállaltak az 1848-49-es szabadságharcban.

Az egyik ilyen Békés megyéhez kötődő személyiség az a Wenckheim Béla volt, akinek emléktábláját az elmúlt évben avatták Bélmegyeren a Fáspuszta Művelődési és Kulturális Egyesület tagjai. Wenckheim Béla többször volt Magyarország belügyminisztere, sőt, rövid ideig miniszterelnöke is.

– Ezen az ünnepi eseményen, tavaly március 15-én a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnökeként vettem részt, itt találkoztam először Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnővel, aki tizennégy éve vissza, vagy ahogy ő mondja, hazaköltözött Dobozra – magyarázta Mácsai Sándor. – A család története – ahogyan arról Hankó József a Két évszázad a Wenckheim-családdal című könyvében ír – azzal a Harruckern János György báróval kezdődik, akinek a neve jól ismert Csabán.

A grófnőnek rendkívül érdekes, kalandos élete volt a kisgyermekkortól egészen a mai napig. Sorsán és visszaemlékezésén keresztül bepillantást nyerünk a magyar arisztokrácia egykori és jelenlegi életébe.

A grófnő a filmvetítés után beszélt a termőföldhöz való viszonyáról, a múlt sérelmeinek elengedésérő, Isten és az ember kapcsolatáról. Jeanne-Marie Wenckheim Dickens is meghatódott, amikor megpillantotta saját, nyolcéves kori fotóját azon a rögtönzött kiállításon, amelyet a hagyományőrzők kérésére ifjú Tuska János állított össze a rendezvényre.

A kérdésekre Jeanne-Marie Wenckheim Dickens mellett sok esetben a jelenlévő és rövid családtörténeti bevezetőt mondó, szabadkígyósi Hankó József válaszolt. A grófnő többször tréfásan hárította át rá a válaszadás jogát, mondván: ő jobban ismeri a család történetét.

Mácsai Sándor kitért arra, a következő, a témához kapcsolódó esemény egy Pósteleket, Gerlát, Szabadkígyóst érintő Wenckheim-túra lesz kora ősszel, a hagyományőrző kör szervezésében.

Dobozon, a gyermekkori kastélyban - amely ma iskola - végigjárjuk a szobákat, ebédlőket, a nagypapa (Wenckheim Dénes) építette templomban imádkozik a grófnő, ahol utoljára 1944 karácsonyát töltötte a családjával és a falubeliekkel. Pósteleken, a romos kastélymaradványban elmélkedünk a múlton és jelenen, kint a földeken az idős grófnő a jövőt tervezgeti, amelyet Magyarországon képzel el. Ez azért különös, mert az elmenekült Wenckheimek közül egyedül ő települt vissza. 

Dobozon, a gyermekkori kastélyban - amely ma iskola - végigjárjuk a szobákat, ebédlőket, a nagypapa (Wenckheim Dénes) építette templomban imádkozik a grófnő, ahol utoljára 1944 karácsonyát töltötte a családjával és a falubeliekkel. Pósteleken, a romos kastélymaradványban elmélkedünk a múlton és jelenen, kint a földeken az idős grófnő a jövőt tervezgeti, amelyet Magyarországon képzel el. Ez azért különös, mert az elmenekült Wenckheimek közül egyedül ő települt vissza. Fotó: Imre György -->