A felnőtt lakosság fele túlsúlyos

A felmérés előzetes adatai szerint a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, bár életkor szerint jelentősek az eltérések: a 75 éves és idősebb korosztálynak már csak 14 százaléka elégedett az egészségével. Jelentős a lakosságon belül azok aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek: krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be.

Kiemelkedő a magas vérnyomás (31 százalék) és más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek, különösen a hát- és gerincfájás (21 százaléka), ízületi kopás (17 százaléka), az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség 8 százaléka) gyakorisága, de a mentális betegségek is jelentős terheket jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.

Fogainak állapotával a lakosság csaknem fele elégedett, bár 60 százaléka azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foga fogpótlás nélkül, de a felnőtt népesség csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga is.

A felmérés során a lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A nők 60 százaléka vett részt például mammográfiás vizsgálaton, 84 százaléka méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálaton.

Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, több mint huszada (5,4 százalék) önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, kétharmada (67 százalék) nem sportol még napi 10 percet sem. A túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék), a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka.

A népesség 90–95 százalékának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13 százalékában a szükségesnél később jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta azt különböző okok, például a lakóhelyétől való nagy távolság miatt. Az egészségügyi ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett, a vizsgált ellátási típusok mindegyikét a közepesnél valamivel jobbra értékelték, legtöbben a háziorvosukkal voltak megelégedve.

Reálisnak értékelte a Központi Statisztikai Hivatal által felvázolt tendenciákat dr. Pálmai Tamás békési háziorvos.

- Az adatok magyarázatát elsősorban a múltban kell keresnünk – fogalmazott felvetésünkre a szakember. Hozzátette, nem véletlen, hogy a 75 éven felüliek többsége elégedetlen egészségügyi helyzetével. A Kádár-rendszerben ők voltak, akik a nyolc ledolgozott munkaóra után pluszállást vállaltak, hogy jobban boldoguljanak az enyhülés időszakában.

Emellett többségüknek még kiskertje is volt, amit megműveltek, és szinte egyáltalán nem pihentek. Gyakorlatilag kizsigerelték magukat, nem adatott meg számukra, hogy az egészségükkel törődjenek. Ez a generáció ledarálta magát. A magas szív- és érrendszeri betegségek okai mögött is társadalmi jelenségek keresendők.

- Miközben a rendszerváltás előtt szinte sikk volt táppénzre menni, és azalatt dolgozni, addig a ''90-es évek elejétől a munkahelyek elvesztésétől való félelem egy komoly stresszhelyzetet eredményezett – ecsetelte a szakember.

- Ennek eredményeként a legtöbben - hogy megtartsák állásukat -, akkor sem mertek elmenni táppénzre, ha az indokolt lett volna. A vadkapitalizmus ellentmondásai együtt az egészséges életmód és az egészséges étkezés lehetőségének elérhetetlenségével a mai napig éreztetik a hatásukat.

- Napjainkra megmozdult valami kedvező irányban, de még sok változásra lenne szükség – mondta a témával kapcsolatos felvetésünkre dr. Pálmai Tamás. Hangsúlyozta, a fiatal középkorosztály körében kezd kialakulni egy réteg, amely már tudatosan figyel az egészségére, eljár szűrésekre és tájékozódik az interneten is.

- Sajnos ez utóbbinak, ha nem is nagy számban, negatív vonzatai ugyancsak vannak, hiszen nem egyszer olyan betegséget állapítanak meg saját maguknál, amibe egyébként nem estek bele. Ugyanakkor ez a ritkább, maga az odafigyelés kedvező.