Jelentősen visszaesett a magyarok tejfogyasztása

Az európai uniós tejkvótarendszer idei megszűnésétől tartottak a Békés megyei tejtermelők is. Félelmük beigazolódott. Krajcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke, a kondorosi Fríz-Tej Zrt. vezérigazgatója elmondta, hazánk a kvótájának 70 százalékát használta ki, és ez most kapóra jön a nagy tejtermelő hatalmaknak, például Németországnak, Franciaországnak és Hollandiának. Mindehhez társul még az orosz embargó hatása.

– Tavaly ilyenkor 106 forintot fizettek kilónként a tejért a felvásárlók, most 80-86 forint között alakul az átvételi ár – hangsúlyozta Krajcsovicz András. – Az ágazat jövedelmezősége ezzel a mélypontra jutott, pedig nekünk is fejleszteni, korszerűsíteni kellene, hogy hatékonyabban termeljünk. Ugyanakkor örülünk, ha a jelenlegi átvételi árból valahogy kijövünk.

Bencsik János muronyi tehéntartó vállalkozó ugyanezt erősítette meg. Az eddigi szabályozott piac szabályozatlanná vált, és minderre a gazdagabb országok termelői felkészülhettek. A tenyészüszőket a lehető legnagyobb számban meghagyták, bővítették az állományt, a férőhelyeket, a fejőházakat.

– Valóban 20-22 forinttal esett vissza a kvóta megszűnése után a hazai felvásárlási ár, és még nem tudjuk, hol az alja – hangsúlyozta Bencsik János. – Kapunk majd a tejelő tehenek után támogatást, de ennek a pontos összegét most még nem tudjuk. Sokat segítene, ha a belföldi tej- és tejtermék-fogyasztás emelkedne, és főként hazai előállítású termékeket vásárolnának.

Krajcsovicz András kitért arra, a magyarországi éves, fejenkénti 152 kilogrammos tej- és tejtermékfogyasztás elmarad az uniós átlagtól.

– A magyar, ezen belül a megyében előállított tej minőségben is versenyképes, extra beltartalommal, csíraszámmal rendelkezik – emelte ki a választmányi elnök. – A feldolgozók a tejtermékekhez is kiváló alapanyagnak tartják. A legkeresettebb az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej, ömlik be a külföldi portéka, ez letöri az árat, veszélyezteti a magyar termelők fennmaradását. A tejföl, a túró vagy a trappista sajt ára stagnál, akciókkal igyekeznek becsalogatni a multik a vásárlókat. Felmérések szerint egy vásárláskor átlagosan 3 liter tejet teszünk a kosárba, egy évben 31 alkalommal veszünk tejet, hetente négyszer isszuk. Kimért tejet a magyarok 20 százaléka vásárol, kartonos és zacskós tejet 50 százalék választ, UHT-tejet pedig a háztartások háromnegyede vesz. A tej- és tejtermékfogyasztásban a tej vezet, a férfiak 71 százalékban, a nők 67 százalékban fogyasztják. Ezt követik a savanyított termékek, a sajtok, a túró és a túrókészítmények.

Bencsik János elmondta, örömteli, hogy a boltok polcairól a Magyar Élelmiszerkönyv alapján a tej szót nem használható reggeli italok, készítmények jórészt eltűntek. Így is vannak azonban még termékek, melyek tejet vagy sajtot utánoznak, ám növényi összetevőkből készültek. A vásárlók többsége a tej- és tejtermékpultoknál elsősorban az árat figyeli, pedig érdemes elolvasni a termék összetevőit is.

– A magyarok tej- és tejtermékfogyasztása a ’80-as években még 190-200 kilogramm felett volt évente. Ehhez képest a jelenlegi 150-160 kiló körüli mennyiség jelentős csökkenés, mellyel Európán belül sem állunk túl jól – mondta Krajcsovicz András. – A tejnek előnyös élettani hatásai vannak, és a benne lévő értékes tápanyagokra, vitaminokra, aminosavakra, kalciumra, foszforra, magnéziumra gyermek- és felnőttkorban egyaránt szükségünk van. A kalcium, valamint az A- és D-vitaminok a megfelelő csontsűrűség és csontozat kialakulásában nagy szerepet játszanak. A tejfogyasztás visszaesése is felelős bizonyos mértékben azért, hogy a csontritkulás népbetegséggé vált Magyarországon.

Krajcsovicz András kitért arra, ,,A tej élet, erő, egészség” szlogen több mint nyolcvan éve ivódott be a köztudatba, és a legutóbbi időkig, bizonyos divatdiéták elterjedéséig senkinek nem jutott eszébe megkérdőjelezni. A tej tényleg kincset érően gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás, egyike a legértékesebb táplálékunknak.