Elismerő oklevél az évszázados pálinkafőzői munkáért

— A ''60-as évek eleje óta dolgozik a szakmában. Miért választotta éppen ezt a hivatást?
— Édesapám kovács volt, én pedig elsőként a rézműves szakmát tanultam ki az általános iskola után. A mesteremnél is szeszfőző berendezéseket állítottunk elő. Abban az időben lett volna lehetőségem elmenni Békésről, én azonban akkor is szerettem, azóta is szerettem a települést. Maradni akartam, így az Áfésznál helyezkedtem el, ahol először a szeszfőzdében kaptam állást, amelynek 1966-ban neveztek ki a vezetőjévé.

— Lehet, hogy kissé banális a kérdés, de szereti a pálinkát?
— Őszintén szólva nem igazán vagyok pálinkás. Korábban családi ünnepek idején inkább egy-egy pohár bort ittam, de az utóbbi években már ez sem jellemző. Természetesen munkánk során arra kell törekednünk, hogy a lehető legjobb párlatot állítsuk elő, így néha meg kell kóstolnunk az italt, de ezt az ízlelgetést én nagyon minimálisra fogom.

[caption id="" align="aligncenter" width="370"] 1966 óta pedig főzdevezetőként tevékenykedő szakembert életútja miatt választottuk a hét emberének.
[/caption]

— Milyen gyümölcsökből készít leggyakrabban pálinkát?
— Egyértelműen a szilva, a barack és a körte a legnépszerűbb, de szinte mindenféle gyümölcscefrével dolgoztam már. Málnából, meggyből és eperből is viszonylag sokan főzetnek pálinkát. A legkülönlegesebb gyümölcs viszont, amivel a munkám során találkoztam, a narancs volt. Abból még az áfészes időszakban készítettünk párlatot. Az ital magán hordozta az alapanyag jellegzetes illatát és ízét is, de nem vált gyakorivá vagy népszerűvé.

— A pálinka csak az elmúlt években vált a nemzet italává. Ön szerint minek köszönhető a közelmúlt sikertörténete?
— Érdekes kérdés, mert az ital készítésének elve egyáltalán nem változott az elmúlt évtizedekben. Talán az odafigyelés lett erőteljesebb az utóbbi időben. A jó pálinkához megfelelő készülékre, jó minőségű, tiszta alapanyagra van szükség. Innentől már a pálinkafőző dolga, hogy a legideálisabb elválasztással a legjobb italt adja át a fogyasztóknak.

— Jelenleg is szezon van, 12-13 órát dolgoznak. Mikor jut, mikor jutott ideje a hivatása mellett másra is?
— Fiatalabb korunkban szívesen utaztunk el a feleségemmel nyaralni. Voltunk nem egyszer a Balatonnál, illetve néhány évtizede nagyon megtetszettek a Mátra egyedi tájai, ott építettünk is egy kis víkendházat. Amikor lehetőségünk nyílik rá, szívesen töltünk egy kis időt a hegyekben. Persze ne több hétre, csak néhány napra gondoljon. Általában évente háromszor-négyszer kerekedünk fel. Ilyenkor telefont sem viszek magammal, teljes a csend és nyugalom. Emellett korábban sokat kertészkedtünk, és állatokat, elsősorban sertést tartottunk.

— Érdekesség, hogy mindkét fia magyar-történelem szakos pedagógus.
— Lajos és Vilmos fiam is a pedagógusi szakmát választotta hivatásul, és annak idején minket is meglepett, hogy ugyanazon két tantárgy mellett döntöttek. De nem csak ez a közös bennük, hiszen mind a kettőjükhöz a kosárlabda sport is közel áll, edzőként is tevékenykedtek, tevékenykednek. Büszke vagyok rájuk.

— Biztosan tudja, hogy Békésen mindenki a keresztnevén, „Lajos bácsiként” ismeri, ami nagyon komoly elfogadottságot jelez.
— Az elmúlt évtizedekben nagyon sok embert ismertem meg, és Békés egyébként sem egy óriási város. Én is érzem a lakosság rokonszenvét, amit ezúton is nagyon köszönök nekik. Hetvenhárom éves vagyok, így — bár már tavaly is azt terveztem — várhatóan jövőre tényleg nyugdíjba vonulok. Biztos vagyok benne, hogy lesz megfelelő utánpótlás, de teljesen azt sem tartom kizártnak, hogy ha nem is ilyen gyakran, de azért fel-feltűnök majd a főzdében azután is.

Tősgyökeres békési

Balog Lajos 1941. május 17-én született Békésen. Általános iskoláit helyben végezte, majd rézműves szakmunkás végzettséget szerzett. Hivatásától egyébként azóta sem távolodott el, hiszen a békési szeszfőzde berendezéseit is ő készítette.

1961-ben helyezkedett el az Áfész szeszfőzdéjében, majd 1966-ban annak vezetője lett. Pálinkafőző végzettséget szerzett, pálinkafőző mester, és jelenleg is a pálinkafőzde vezetője Békésen. Nős, két fia van. Mindketten a pedagógusi pályát választották hivatásként.

1961-ben helyezkedett el az Áfész szeszfőzdéjében, majd 1966-ban annak vezetője lett. Pálinkafőző végzettséget szerzett, pálinkafőző mester, és jelenleg is a pálinkafőzde vezetője Békésen. Nős, két fia van. Mindketten a pedagógusi pályát választották hivatásként. 1966 óta pedig főzdevezetőként tevékenykedő szakembert életútja miatt választottuk a hét emberének. -->