Megdöbbentő a bolti ár

Úgy tűnik, egyelőre hiába a minőségi, ellenőrzött, biztonságos, jó földben, jó klímában nevelt magyar zöldség, gyümölcs propagálása minisztériumi szinten is, a termelők a pénztárcájukon ebből nem sokat vesznek észre.

Ugyanez igaz a bioélelmiszerek egy részére. Legalábbis Gáncse Mihály kétegyházi agrármérnök, bioalma-termesztő szerint az ő portékája azért nem kell nagy mennyiségben, mert nem találják méretesnek, elég szépnek, hibátlannak a gyümölcs minden darabját.

– Valóban nem tartalmaz 47-féle vegyszert az alma, nem műtrágyázok, permetezek – magyarázta. – Emiatt látványban valóban nem versenghet kemikáliákkal csodaszépre, hibátlanra hizlalt társaival, de bármikor hajlandó vagyok laborvizsgálatban, beltartalmi értékben kihívni ezeket a gyümölcsöket az enyéimmel.

Több paradicsomtermelő is arra panaszkodott, hiába finom, húsos, lédús a termékük, ha csak egy kis külső hibát is észrevesznek rajtuk, visszautasítják, és a tökéletesen kinézőt választják. Mintha laboratóriumban állították volna elő és nem a földeken, ahol azért elég sok viszontagság éri a zöldséget, gyümölcsöt, míg beérik.

Oravecz Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei kertészeti osztályának vezetője elmondta, elfogytak a jövedelmek a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Ezt támasztják alá az adatok, melyek szerint 100 százalékos befektetés mellett átlagosan 92-94 százalék árbevétel, jövedelem realizálódott ezen ágazatban a termelőknél. Ez felteteti azt a kérdést is, hogy akkor hol van ez a jövedelem.

– Gyanítjuk, hogy például az áruházláncoknál, hiszen 300-500 százalékos különbséget nem egyszer lelepleztünk a termelői és a fogyasztói ár között, de találtunk 1000 százalékosat is – magyarázta Oravecz Tamás. Mi ez, ha nem tisztességtelen haszonszerzés, jó erkölcsbe ütköző magatartás? Teljes egészében egyetértünk tehát azzal, hogy a fogyasztói ár mellett a termelői árat is tüntessék fel a terméken.

Oravecz Tamás kitért arra, a jelenlegi áldatlan helyzetre kétféle megoldást látnak. Egyrészt a törvénykezési átalakítás szükségességét, amit a kormány felé a NAK közvetít, másrészt a termelői szövetkezést az értékesítésben, mert így hatékonyabban tudnak fellépni.   

Ezek alapján vagy nagyon nagyban, vagy nagyon kicsiben érdemes zöldséget, gyümölcsöt eladni. A hét végén nyílt meg a helyi termelői piac Lőkösházán – melyet dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök áldott meg –, hogy kulturált körülmények között tudják a kis- és őstermelők eladni portékájukat a főként helyi vásárlóknak. A közbeeső kereskedelem haszna így kiküszöbölhető, s eladó, vevő egyaránt jól jár.

– A piac avatására a Békés Megyei Culinary Team helyi tarhonyából, helyi hagyma, paradicsom és paprika felhasználásával készített el egy bográcsost, amiből azért a hús sem hiányzott – magyarázta Ambrus György mesterszakács, aki minden szereplésekor hirdeti a helyi, minőségi alapanyagok fontosságát.

A megyében is egyre több helyen látni, hogy kis- és őstermelők a földjük, tanyájuk elé, az út mellé teszik ki zsákokban a portékájukat. Sokan megállnak vásárolni, mert így olcsóbban jutnak helyi áruhoz. Más kérdés, hogy ez nagy volument nem jelent.