Közélet

2014.09.01. 17:13

Békés megyei járások az utolsó tíz között

A fejlettségi mutatót tekintve a 176 magyarországi járás közül a békéscsabai a 61., a gyulai a 68., a szarvasi a 81., az orosházi a 112., a békési a 123., a gyomaendrődi a 125., a szeghalmi a 146. A mezőkovácsházi a 169. és a sarkadi a 170. helyezésével az utolsó tíz között található.

BEOL

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) nemrég közzétett felmérése arra kereste a választ, hogy melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon. A top háromban található az összes budapesti kerület mellett a győri és a budakeszi járás, a három sereghajtó pedig a bácsalmási, a kunhegyesi és a cigándi.

A kutatás szerint az egy lakosra eső bruttó hazai termék az országos átlaghoz képest a legalacsonyabb Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A GDP-vel szinte együtt mozogtak a foglalkoztatottsági mutatók, e tekintetben a legrosszabbak között található a mezőkovácsházi és a sarkadi járás. Hasonló képet vetít elő több társadalmi mutató is, így például az ezer lakosra jutó hátrányos helyzetű tanulók száma.

A GVI több dolgot vizsgált, mielőtt kialakította a járási fejlettségi mutatót. Számított, hogy hány vállalkozás működik ezer lakosra vetítve, mennyi a turista, hány bolt található, mennyi adó folyik be az önkormányzatokhoz, hányan dolgoznak a mezőgazdaságban, szolgáltatásban, kutatás-fejlesztésben, mennyi idő alatt lehet elérni az autópályát. Utána alakította ki a rangsort, melynek végén található a mezőkovácsházi és a sarkadi járás.

Mezőkovácsháza és térségében jó néhány törekvés irányul a felzárkóztatásra. Az önkormányzat tervei közt szerepel a városközpont rehabilitációja, a kerékpárút és a város úthálózatának felújítása, az intézmények korszerűsítése.

– További célunk a környező településekkel való összhangba kerülés és a kistérségi szerep növelése. Széles körű összefogásra van ehhez szükség – hangsúlyozta Csepreghy Elemér alpolgármester.

– Szeretnénk a határon átnyúló kapcsolatokat erősíteni, a határ menti közlekedést kiépíteni. Ennek érdekében erős lobbitevékenységet folytatunk. A vállalkozások erősítésével növelni kívánjuk adóbevételeinket. A mezőgazdasági vállalkozások, szövetkezetek alakítása is cél. Nagyobb adóbevételek birtokában jobb szociális intézkedéseket tudunk hozni. 

– A lakossági szemléletformálással turisztikai fejlesztéseket végezhetünk, s ha a térségben jobb az életminőség, a települések lakosságmegtartó ereje is nő. A programokba be kell vonni a fiatalokat – nyilatkozta Csepreghy Elemér.
Úgy véli, Mezőkovácsháza térségében az elvándorlást munkahelyteremtéssel lehet megakadályozni.

– Korszerűsítettük, felújítottuk az óvodát, a bölcsődét, ingyenessé tettük a bölcsődei ellátást. A képzésekkel a munkaerőpiacra kerülés esélyeit akarjuk növelni. Erre már vannak jó példáink. A Türr István Képző és Kutató Intézet segítségével, két ingatlan összevonásával közösségi központ jön létre. Sikeres helyi projekteken vagyunk túl, több millió forint bevonásával. A város arculatának vonzóbbá tételéhez a kemping és a fürdő a két alappillér. Igazán látványos javuláshoz a pályázati források elengedhetetlenek.

Simonka György országgyűlési képviselő a napelem-beruházás átadásán úgy fogalmazott, az előregondolkodás segítheti a hátrányos helyzetű térségekben a településeket. Úgy véli, erre jó példa Kaszaper, ahol innovatív elképzelésekkel a fejlődés lehetőségét megteremtették.

– Zöldenergiával felszerelt a település, villanyszámlára nem kell a költségvetésükből áldozni. Jelentős megtakarítás ez, amit a sportra, a civilekre, az oktatásra költhetnek. Nem szabad elhinni napjaink reklámjainak, hogy bármi könnyedén elérhetővé válik. Azért tenni kell. Országgyűlési képviselőként a mezőkovácsházi járásban hasonló hozzáállásra bíztatom a településeket.

Bende Róbert, Sarkad polgármestere, a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke elmondta, hogy 2014 és 2020 között 1,6 milliárd forintot fordítanak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül a sarkadi kistérség fejlesztésére. Fő szempont lesz az, hogy az energiát tekintve hatékonyabban, takarékosabban működhessenek az intézmények. A turizmust is fellendítenék a helyi értékek figyelembe vételével.

– Mindegyik település konkrét elképzelésekkel érkezett a megbeszélésekre arról, hogy miket valósítana meg a következő európai uniós ciklusban. Amit esetleg nem sikerült a tervekbe beépíteni, azokat más forrásból, más pályázat részeként igyekszünk megcsinálni – folytatta.

Bende Róbert szerint nagyon fontos a sarkadi járást tekintve a gazdaságfejlesztés is, ezen belül a már meglévő, kisebb, ipari tevékenységet végző vállalkozások fellendítése, támogatása. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság lehet a kitörési pont. Jó minőségűek a földek, nagy mennyiségben áll rendelkezésre szakképzetlen munkaerő, akiknek munkát lehetne biztosítani akár vállalkozási, akár önkormányzati szinten.

– Óriási lehetőség, hogy az EU-s pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani a következő hét évben, mivel ez a munkanélküliség sújtotta sarkadi járásban létkérdés – fogalmazott dr. Kovács József országgyűlési képviselő. Úgy véli, a mezőgazdaság domináns a térségben, a gazdálkodóknak figyelni kell az adódó pályázatokra. Az értékeket ki kell aknázni, többek között a biharugrai halastavakban, halgazdaságban rejlő lehetőségeket említette.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!