Az egészséges nemzeti öntudatra ébresztés a tanítók feladata

A Nemzeti Összetartozás Napján Trianon gyalázatára, a nemzet legnagyobb gyászára emlékeztünk. Az orosházi városi rendezvényen Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere mondott beszédet, majd a Vörösmarty iskola diákjai adtak műsort. Megrendítő, színvonalas, kifogástalan műsort.

Mennyi fáradságos óra, hetek, talán hónapok munkája tükröződött a produkcióból; dicsérve az áldozatkész és hozzáértő felkészítő Farkas Attilánét. Ezekre a gyerekekre senki sem kíváncsi? (Esetleg a családtagok.) A szereplőkön kívül szinte egyetlen fiatal sem volt...

Egy jelenlevő kiváló pedagógusvezető szerint amíg a szülők nem jönnek és nem hozzák a gyermekeiket, ez nem fog megváltozni.

Szerintem az egészséges nemzeti öntudatra ébresztés a tanítók feladata (volt régen is), és nem a nihilista társadalmakban felnövekedett szülőké.

Hatalmas szerepe lenne a „nemzet napszámosainak” a hazafias gondolkodás kialakításában. Igenis elvárható – bocsánat, ajánlatos lenne –, hogy évente néhány rendezvényen, ahol a diákok mindig színvonalas, lélekemelő műsort adnak, megjelenjenek az osztályfőnökök (legalább százan vannak a városban), néhány kedves tanítvánnyal.

Máris több százan lennénk, akik szellemileg épülve, az élményt továbbadva, kisugározva (talán még a szülőkre is) átélnénk egy-egy megemlékezést, ünnepet. Úgy gondolom, hogy az a tanár, akinek tevékenysége kizárólag a tananyag „leadására” és számonkérésére korlátozódik, az alkalmatlan a felnövekvő generáció nevelésére, de legalábbis pályát tévesztett.

Egyik tanárnő ismerősöm szerint a fizetésemelés csak gesztus értékű. Lehet. Ezt nem tudom megítélni, de mégis egy komoly lépés nemzeti kormányunk részéről.

Kedves pedagógusok, nevelők, tanító nénik és bácsik, tanárnők és tanárurak, valamint az egyház iskolák lelkészei! Tisztelettel kérem Önöket, ne fosszuk meg a gondjainkra bízott gyerekeket az olyan élményektől, amit sajnos csak kevesen élhettünk át június 4-én. Fogják meg néhány tanítványuk kezét és jöjjenek; akár legyen ez is „csak” gesztusértékű, de higgyük el, meglesz az eredménye.

Orosházi olvasó