Mozart, az infantilis géniusz

A népszerű előadó, nemrég leküzdött betegsége ellenére, ígéretéhez híven eljött, és a tőle megszokott, fiatalos lendülettel szólt kutatásának legújabb tíz „pácienséről”, a zeneszerző géniuszokról. Mindenekelőtt Bachról, aki, amíg élt, orgonaépítőként becsülték, és halála után ötven évnek kellett eltelnie, hogy Mendelssohn „visszahozza” őt. Történt ugyanis, hogy Mendelssohn keresztmamája a vajat egy kottapapírba csomagolta, és azon éppen a Máté-passió volt. Azzal, hogy a híres zeneszerző kezébe került a csomagolópapír, ma tudjuk, ki Bach.

Nem kímélte a jelzőkkel Czeizel Endre Mozartot sem. — Különös, hogy az isteni géniuszság mellett hogy lehet valaki ilyen infantilis! — jegyezte meg. Mint ismert, a zenész 35 évesen meghalt, a felesége a fejfára is sajnálta a pénzt. Amikor rájöttek, hogy Mozart méltóbb emléket érdemelt volna, Bécsben díszsírhelyet állítottak neki egy temetőben. Azt már kevesen tudják, hogy a földi maradványok nem itt, hanem egy tömegsírban nyugszanak.

Rejtélyes múltat fedett fel az orvosgenetikus Beethovenről. Amikor a zeneszerző meghalt, asztalfiókja egy levélmásolatot rejtett, mely a halhatatlan kedvesnek szólt. A hölgy feltehetően nem más, mint Brunszwick Teréz testvére, Jozefin, aki nem lehetett Beethoven felesége, mert nem házasodhatott társadalmi rangon alul. Egy alkalommal, 1812. július 8-án találkoztak Prágában, majd a következő év április 3-án Jozefinnek kislánya született. Bár a történelembe gyermektelenként vonult be Beethoven, Czeizel Endre meggyőződése, hogy a kislány édesapja a nagy zeneszerző volt.

A Czeizel-könyv részletesen elemzi Wagner, a bayreuthi szörnyeteg életét is, akinek első felesége az 1920-as években beleszeretett Hitlerbe, a második felesége pedig Cosima Liszt (Liszt Ferenc lánya) volt. Aztán szó esik Verdiről, a lenyűgöző emberről, aki megmaradt, aminek magát tartotta, parasztnak (az Aida megírása után 16 évig a paraszti életet választotta).

A vasárnapi előadásból megtudhatta a közönség, hogy a Gyulán született Erkel erőszakos családapa volt, megzabolázva bedolgozónak tartotta a gyerekeit, és 21 évi házasság után különvált a feleségétől. Lisztről, a szívtipró papról kiderül, halálakor közzétettek egy könyvet, melyben 26 szeretőjéről esett szó. A szereplők közül később többen felháborodva jelentkeztek, hogy tiltakozzanak. Dohnányi Ernőről az olvasó megtudhatja, hogy a Zeneakadémia első világrengető géniusza nem volt hajlandó elfogadni a zsidó diszkriminációt. Egy alkalommal részt vett Szálasi konferenciáján, ahol lefényképezték, és később ennek okán háborús bűnössé kiáltottá ki, jóval később pedig felmentették a vádak alól. Megismerhető a szófukar, kapcsolatokat nehezen építő Bartók Béla, és persze Kodály Zoltán, a fantasztikus művész lenyűgöző aggyal, aki még Rákositól sem félt (egy találkozásukkor Rákosi odaszólt Kodálynak, hogy „Sok rosszat hallottam magáról!”, mire Kodály visszavágott: „Én is magáról!”).

Czeizel Endre a családfák elemzésével arra is bizonyságot lelt, hogy a gének öröklésével hogyan váltak zsenivé a zeneszerzők, és nem kertelt kimondani, hogy a géniuszok is gyarló emberek.

Ritkaság, amikor egy közismert személyiség olyan nyíltan, őszintén és részletesen beszél a betegségéről, mint Czeizel Endre. Békéscsabai hallgatóságának is elmondta, tavaly májusban derült ki, hogy leukémiás. Hat hónapon át kapott kemoterápiát, és bizony — ahogy fogalmazott — a kórház-börtönt túl kell élni. Elsőként a feleségének mondott köszönetet, aztán Kmetykó Andrásnak.

Ritkaság, amikor egy közismert személyiség olyan nyíltan, őszintén és részletesen beszél a betegségéről, mint Czeizel Endre. Békéscsabai hallgatóságának is elmondta, tavaly májusban derült ki, hogy leukémiás. Hat hónapon át kapott kemoterápiát, és bizony — ahogy fogalmazott — a kórház-börtönt túl kell élni. Elsőként a feleségének mondott köszönetet, aztán Kmetykó Andrásnak. -->