Nagy a háborgás a pálinka adómentességének megszüntetése körül

Az Európai Unió Bírósága közelmúltbeli ítéletében kimondta, nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni.

A jövedékiadó-mentes pálinkafőzetés- illetve főzés egyébként pillanatok alatt népszerű lett hazánkban. Olyanok is elkezdték a cefréhez gyűjteni kertjükben a gyümölcsöket, akik korábban nem is kacérkodtak a gondolattal. A kezdeményezés mellett többször hozták fel érvként, hogy Ausztriában, Csehországban és Németországban engedik az otthoni sörfőzést, Szlovéniában a pálinkafőzést.

Az 50 literes szabad főzés miatt Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, szerintük hazánk a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az EU végrehajtó testülete két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy változtasson a szabályozáson, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pálinkafőzés „a magyarság kulturális örökségének része”, így az ügy az Európai Bíróságra került.

Mint azt több helyen is olvashattuk, az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A pálinka előállítása kapcsán Magyarország által alkalmazott mentesség ezért meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket.

Az Európai Unió Bírósága szerint, még ha vannak is olyan tagállamok, amelyekben a párlat házi előállítása jövedékiadó-mentes, az nem mentesíti Magyarországot az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése alól. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy esetleg mások is megszegik a közösségi előírásokat, még akkor sem, ha ellenük nem indítottak kötelezettségszegési eljárást.

A magyar kormány ugyanakkor nem kívánja módosítani a jövedéki adóról szóló törvényt, mert álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek megfelelnek a közösségi jognak, ezért a kormány kész arra, hogy álláspontját megvédje.

Major Gyulát, a Csaba Rádió főszerkesztő-tulajdonosát éppen kiskertjében, gyümölcsfái permetezésekor értük el.

– Szilva, barack terem a kertben, szőlőt veszek, abból bort készítek, de a törkölyből ugyancsak pálinkát – magyarázta. – Ínyencnek tartom magam, és a gasztronómiához hozzátartozik a minőségi pálinka is. Éppen emiatt tanfolyamon okleveles gyümölcspálinka-gyártói végzettséget szereztem. Vásároltam egy főzőberendezést is, ezen állítom elő a nedűt, évente pár tíz litert.

Major Gyula ráadásul olyan technológiát alkalmaz, mellyel prémium minőségű pálinka állítható elő. A dúsítótornyos berendezés által jobban elválasztható az előpárlat a középpárlattól, és az aromák jobban benne maradnak az italban, mint a kisüsti technológiánál.

– Mélységesen felháborodtam az Európai Unió pálinkával kapcsolatos eljárásán – ecsetelte lapunk kérdésére Major Gyula. – Érdekes, hogy nem az iparűzési adó bevezetése miatt indítottak Magyarországgal szemben kötelességszegési eljárást, pedig az nem EU-komform.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Képünk illusztráció, fotó: Imre György
[/caption]
Jó érzés, ha munkájuk gyümölcsével koccintanak

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, a Gyulai Kisüsti Fesztivál fővédnöke elmondta, alapvető feladatuk az agráriumból élők segítése, érdekeiknek védelme, érvényesítése.

– Arra törekszünk, azért dolgozunk, hogy a megye az ország éléskamrája maradjon, minél eredményesebben használják ki az itt élők, gazdálkodók a térségben lévő földek, a kiváló klíma, a felkészült szakemberek adta lehetőségeket – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – Vonatkozik ez a gyümölcstermesztésre is, hiszen jó minőségű gyümölcsből lehet ízletes, finom pálinkát főzni. Apáról, nagyapáról fiúra, unokára száll a pálinkakészítés hagyománya, tudománya. Békés megyében tartja is magát a mondás, pálinkának és kolbásznak mindig lennie kell otthon. A kiváló gyümölcs mellett a szakmai, családi tapasztalat, tudás is hozzájárult, hogy hungarikum lett a pálinka. Örvendetes, hogy a minőségi pálinka térnyerésével a megyében is egyre többen telepítenek gyümölcsfákat, főznek pálinkát. Nincs is annál jobb érzés, ha az ember szó szerint a munkájának gyümölcsével koccinthat.