2008.12.01. 18:36
Elméletben sertéspestis tört ki Békéscsabán
Országos járványvédelmi gyakorlat kezdődött hétfőn Békéscsabán. Azt elemzik, kinek mi a feladata, ha sertéspestis tör ki. A megyében ilyen betegség szerencsére hosszú évek óta nem fordult elő, de a romániai közelség miatt sem lehet félvállról venni a sertéspestist.
Tavaly a szomszédos országban jelezték ezt a vírusos kórt, és emiatt Romániából élő sertést, nyers sertéshúst nem hozhatnak hazánkba.
Egy háztáji sertéstartó külföldön volt disznótorban, az ott kapott húst, hazatérve, megmosta, a levet moslékban odaadta a hízóinak. A jószágok elkapták a sertéspestist, és mivel a gazda egy sertéstelepen dolgozott, ruházatával oda is bevitte a fertőzést. Ebben a kitalált szituációban kellett az állategészségügynek a katasztrófavédelemmel, a rendőrséggel közösen intézkednie, hogy a betegség ne terjedjen tovább, járvány ne törjön ki.
— Ilyenkor azt az állományt, ahol a betegséget észlelték, fel kell számolni és zárlatot kell elrendelni, vagyis sertést három kilométeres körzetben sem eladni, sem venni nem lehet, a tíz kilométeres megfigyelési körzetben valamivel enyhébbek az előírások — mondta dr. Ágoston József, megyei állat-egészségügyi állomás igazgatóhelyettes. — A beteg sertéseket, a 45 kiló alatti jószágokat és a kandisznókat leölőkocsiban semmisíti meg a hatóság. A többi, egészséges sertés levágva hasznosítható, húsukat megfőzik. Történjen bármelyik módon is az állomány kiirtása, az adott időszak felvásárlási árain 30 napon belül az állam kártalanítja a tulajdonost.
A hirdetés után folytatódik!
A telep fertőtlenítését követően 21 napig tart a zárlat.
Ágoston József kiemelte: megyénkben hosszú évek óta nem volt sertéspestis, ami azért is fontos, mert ilyenkor legalább fél évig tilos sertést, sertéshúst eladni külföldön. Romániában tavaly észleltek sertéspestist, és uniós döntés, hogy az idei év végéig Románia felől nem jöhet be élő disznó, nyers disznóhús. Ha valahol az állategészségügy ilyen betegséget észlel, 24 órán belül köteles az Uniónak jelenteni.
Dr. Tóth Gábor megyei állat-egészségügyi igazgató elmondta, élő állattal, hússal, emberi ruházaton, cipőn keresztül is terjedhet ez a vírusos fertőzés. Tünetei: magas, 40—41 fok közötti láz, étvágytalanság, imbolygó az állat járása, csipásodik a szeme, bőrvérzések jelennek meg, és a vérzések érintenek belső szerveket is. Ami lényeges: a sertéspestis az emberre nem veszélyes. Az igazgató kitért arra, korábban jóval nagyobb volt hazánkban és a határokon túl a sertéslétszám, többek között ezért fordult elő gyakrabban sertéspestis.
Korszerű járványvédelmi központ Békéscsabán
Sertéspestis kapcsán hazánkban háromévente tart gyakorlatot az állategészségügy, legutóbb is Békéscsaba adott otthont a rendezvénynek. Ennek nem az az oka, hogy itt fokozottan kellene sertéspestis veszélyével számolni. A magyarázat: korszerű járványvédelmi központ működik a városban, és akár közösen, akár csoportokban is dolgozhatnak az ország számos pontjáról érkezett állat-egészségügyi szakemberek. A pestis mellett rendszeresen terítékre kerül a száj- és körömfájás vagy a madárinfluenza is.
Sertéspestis kapcsán hazánkban háromévente tart gyakorlatot az állategészségügy, legutóbb is Békéscsaba adott otthont a rendezvénynek. Ennek nem az az oka, hogy itt fokozottan kellene sertéspestis veszélyével számolni. A magyarázat: korszerű járványvédelmi központ működik a városban, és akár közösen, akár csoportokban is dolgozhatnak az ország számos pontjáról érkezett állat-egészségügyi szakemberek. A pestis mellett rendszeresen terítékre kerül a száj- és körömfájás vagy a madárinfluenza is.
-->
