Csárdaszálláson csöng legtöbbet a vezetékes

A Lechner Tudásközpont adatai szerint Magyarországon a 2000-es évek eleje volt a vezetékes telefonhálózat virágkora: több mint 3 millió 800 ezer fővonal működött az országban. Ám a mobilszolgáltatók megjelenése a feltöltőkártyás és előfizetéses mobiltelefonok folyamatos növekedését eredményezte, így napjainkra a vezetékes fővonalak darabszáma közel 20 százalékkal csökkent, miközben nagyjából 11 millió 800 ezer aktív mobilelőfizetés van használatban.

A lechnerkozpont.hu-n is olvasható közlemény szerint a vezetékes telefonról 2014 során indított hívások egy főre jutó összidőtartamát településenként ábrázoló térképen az országos átlag 317 perc, amihez nagyon közeli érték jellemzi például Ajka vagy Herceghalom lakosságát. A legbőbeszédűbbek közé sorolták Visontát (913 perc), Németbányát (866 perc) és Budapestet(881 perc), míg a szűkszavúak kategóriáját Pilis (211 perc) és Devecser (196 perc) vezeti.

– Bár van mobiltelefonom, a mai napig a vonalas készülékemről intézem a hívások 60-70 százalékát – osztotta meg lapunkkal Németh Józsefné. A békéscsabai nyugdíjas elmondta, leginkább ismerőseit, szomszédait szokta a jól bevált vezetékesről tárcsázni, nem is tudná elképzelni, hogy más formában beszéljen velük. – Megszoktuk – tette hozzá.

Térségi léptékben vizsgálva megyénkben három olyan település is van, ahol kiugróan magas a vezetékestelefon-használat: Békéscsabán évente 467 percet, Kötegyánban 420 percet, Csárdaszálláson pedig ennél is többet, évente 534 percet beszélnek fejenként vonalas telefonon. Az átlagos híváshossz 4,41 perc, és inkább körzeten belülre tárcsáznak többet a csárdaszállásiak.

A Lechner Tudásközpont által közzétett adatok szerint Budapest vonzáskörzete és a megyeszékhelyek mellett Tolna megye pécsváradi és bonyhádi járásaiban, a Bükk és részben a Mátra területén, Észak-Magyarországon pedig Aggtelek és a Zemplén térségében használják sokat a vezetékes telefont: évi 500–650 percet (vagyis 8–11 órát) beszélnek lakosonként.

Irodák és térerőhiány
A megyeszékhelyek magas értékeit például a közigazgatás hivatalai és a vállalati központok indokolják, mivel többségük vezetékes telefonon intézi az ügyeket. Más térségek átlag feletti értékei minden bizonnyal a domborzat számlájára írhatók: míg az Alföldön ritkán megy el a térerő, addig a Bükk völgyeiben ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért az ott élők nagyobb arányban választják a biztosan működő, vezetékes hálózatot.