BEOL

Egyre-másra jöttek a biztató eredmények, legfrissebb sikerét decemberben a franciaországi Arquesben aratta, ahol gerendán bronzérmes lett. Edzője, Bereczkiné Harangozó Ildikó jó hírrel fogad, Draskóczy Imre szövetségi kapitány beválogatta a londoni olimpiai A-keretbe.

— A keretbe be lehetett kerülni, de ki is lehet esni onnan, vagyis a tagság nem végleges — fűzte hozzá Bereczkiné. — Mégis örömteli azonban, mivel igazolja, nem volt hiábavaló az elmúlt egy évben elvégzett rengeteg munka. A legfontosabb, hogy megkapta a bizalmat, reméljük, hogy most már zökkenőmentesen dolgozhatunk.

Az amúgy Kondoroson élő tizenhat éves tornásznő az első félévben csak a felnőtt csapatbajnoki fordulóban versenyezhetett, az igazi sorozat csak szeptembertől kezdődhetett el. Hajni nagy utat járt be, más egy ekkora sérülés után már rég abbahagyta volna, ám ő küzdött, reménykedett és várt végtelen türelemmel arra, hogy végre eljöjjön az ő ideje és befuthassa azt a pályát, amire tehetsége és szorgalma predesztinálja.

— Végig partnernek bizonyult, sérülése után megjelöltük azt a célt, amit reálisan elérhet. Tisztában volt azzal, hogy mit kell tennie addig, amíg nem versenyezhet. Sajnos a szeptemberi junior országos bajnokság nem a tervek szerint alakult, bár minden szeren döntőbe jutott, becsípődött a dereka és csak az ugrást vállalhatta be, de még így is harmadik tudott lenni. Újra úrrá lett rajta a kétségbeesés, de rájött, hamar rendbe jön, nem kell annyira aggódnia. A jelenlegi helyzet alapján ő is és mi, edzők is bizakodhatunk, hogy ha a válogatókat sikerrel veszi (miért is ne venné sikerrel? — a szerk.) a tavaszi Eb-n hasznos tagja lesz a magyar válogatottnak.

A tavalyi junior Európa-bajnokságon már bebizonyította, hogy milyen remek csapatember. Addig persze rengeteg munka vár még ránk, és technikailag a gyakorlatokat, a tartását is tökéletesíteni kell még.
Közben befut maga a főszereplő, Lónai Hajnalka is, aki érthetően nem szívesen emlékezik arra a bizonyos 2008-as szeptemberi napra.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Ugrás után nem kellett a szaltót kiforgatnom és térdre estem. Egyébként életemben nem sokszor kínlódtam sérüléssel, de azok mindegyikét elég buta mozzanat előzte meg. Még elsősként elém szaladtak, az eredmény: eltört a kezem. Nehéz volt kibírni a felépülés hosszú hónapjait, de azt hiszem, megérte, hiszen bekerültem a londoni keretbe, és úgy érzem, hogy visszatért a régi formám. Az év legnagyobb hazai versenyén, a mesterfokú bajnokságon összetettben jegyzett hatodik, gerendán és talajon elért egyformán negyedik helyem után már láttam, nem járok rossz úton. Az edzéseken és a versenyeken már egyáltalán nem tartok attól, hogy megsérülök, de úgy nem is lehet tornázni.

Önbizalmáról, bátorságáról a Bukfenc Akadémiai Óvodás Olimpia után tartott bemutatóján is képet kaphattunk, gerendán és talajon is a régi magabiztos Lónai Hajnalkát láthattuk.