BEOL

Ott ült Olivér a lány ágyán, kezében a fotót szorongatta. Kinga felvette a nemrég földre dobott törölközőt, s azt meztelen teste köré tekerte. A törölköző egyik sarka épp a szíve fölött csavarodott bele a másikba, s ezek voltak azok a percek, amikor érzéseik is egymásba csavarodtak. Olivér számára az erkölcsösség és a lány iránt táplált érzelmek közötti őrlődés fájdalma, Kinga számára pedig Olivér igaz, lelke mélyéről fakadó gyötrődése, a férfi őszinte érzéseinek megélése hozta meg a felismerést: ez a kapcsolat többről szól már számukra, mint egyszerű testi vonzódás.

Kinga leült a férfi mellé az ágyra.
— Még el sem kezdtük igazán, máris szakítsunk? — fordult Olivér felé.
— Nem tudom, mi legyen, csak azt, hogy mit érzek — felelt a férfi.
A lány érdeklődve várta, hogyan folytatja, ám szavak helyett egy csókot kapott, a homlokára, amolyan atyait.
— Ezt most hogy értsem? Kinek szólt ez? A szomszéd kislánynak vagy a nőnek, akibe beleszerettél?
— Te már nem vagy kislány, Kinga. Te már nő vagy — mondta a férfi, miközben összeszedegette a szobában néhány perce szétdobált ruháit, félig-meddig felöltözött, s az ajtó felé indult. Kinga elmosolyodott, s bár a beteljesületlen együttlét miatt még kissé csalódott volt, láthatóan örült a válasznak.
— Majd hívlak — búcsúzott el a férfi, s kilépett a szobából.

Ahogyan a földszinti nappali, majd azon keresztül a veranda felé, majd onnan a vendégház irányába vezetett útja, egyre csak a „hogyantovább” járt a fejében. Eközben Patrik, apja távollétét kihasználva, alkalmi otthonuk félig nyitott előterében dohányzott. Olivér egész életében sportos életet élt, s kifejezetten ellenezte, így gyermekeinek is tiltotta a dohányzást. Fia és lánya soha nem is gyújtottak rá, legalábbis apjuk jelenlétében. Most azonban Patrik élt a kínálkozó lehetőséggel, ám amikor magához vette eldugott cigarettásdobozát és az udvarra indult, nem is gondolta, hogy saját titkán túl egy másik, az övénél sokkal rejtélyesebb titok gazdája is lesz hamarosan.

Amint apja kilépett Kingáék házából, fia felfigyelt a mozgásra. Nem látta még ugyan, ki mozog a félhomályban, de halkan elnyomta cigarettáját, s a hamutartóban szétmorzsolta az izzó parazsat, eltüntetvén ezzel a legapróbb, ottlétéről árulkodó fényforrást is. Ahogyan a különös besurranó közelebb ért a vendégház felé, alakja egyre jobban kirajzolódott, s Patrik felismerte apját.

Egy oszlop takarásából látta, ahogyan a férfi csapzottan, mezítláb, cipőjét és pólóját a kezében fogva oson át az udvaron.
— Szánalmas — konstatálta magában a tizenéves srác, kinek fejében rögtön összeállt a kép arról, hogy miért is rázta le Kinga néhány perccel korábban, amikor telefonon hívta.

Patrik gyorsan belépett a házba, ledobta papucsát, majd becsukta maga mögött szobája ajtaját. Hallotta, ahogyan apja hazaér a „sörözésből”, de nem akarta látni, inkább úgy tett, mintha már aludna. Leoltotta a lámpát és a sötétbe révedt, ifjú lelkét csalódottság, fájdalom és az abból fakadó düh hatotta át, viszont érezte, hatalmas adut kapott a kezébe.

<< Előző rész

Szavazzon a folytatásról szerdán éjfélig! A történet a legtöbb szavazatot kapott verzió szerint alakul a jövő héten.