BEOL

Negyven éve tartó hivatásos újságírói munkájának elismeréseképpen tüntették ki Aranytollal az 1946-ban született Fábián Istvánt. Húsz évesen a Gyulai Hírlapnál kezdett külsősként. 1969-ben mint a Népsport gyulai tudósítójára figyelt fel rá a Békés Megyei Hírlap elődje, a Népújság szerkesztősége. Pályáját végig itt töltötte, előbb újságíróként, majd a sportrovat vezetőjeként, később főmunkatársként. Lapszerkesztőként ment nyugdíjba.

Emellett csaknem tíz évig az MTV Híradó, 1974-től 2008-ig pedig a Magyar Rádió megyei tudósítója volt. Részt vett a körkapcsolásos közvetítésekben és a Krónika munkájában is. Három olimpiáról tudósította lapját, az 1972-es barcelonai nyári olimpiáról a Szabad Európa Rádiót is. A rendszerváltás után a Szabad Európa Rádió állandó magyarországi tudósítója volt, 2008 februárja óta pedig a Magyar Katolikus Rádió külsős szerkesztő-riportere. 2009-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetségének Életmű-díját.

A cikk a hirdetés után folytatódik

 
Aranytoll kitüntetésben részesült a tótkomlósi születésű Benedek István Gábor. A kollégái, barátai körében csak BIG-ként emlegetett Benedek István Gábor 19 évesen – 1956-ban – a Petőfi Népe c. kecskeméti lapnál kezdte az újságírást, majd Szolnokon, valamint a Kirakat című budapesti havilapnál folytatta. A Magyar Hírlapnak 1968-tól, megalapításától kezdve közel egy évtizeden át volt munkatársa és főmunkatársa. Ezt követően az Ország-Világ c. hetilap rovatvezetőjeként dolgozott. 1983 és ’89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője. 1979 és ’88 között az újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán oktató. 1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyettese.

A rendszerváltás küszöbén alapító főszerkesztője a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. 1997-ben vonult nyugdíjba, de már a következő évben alapító főszerkesztője a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató Remény c. folyóiratnak, amelyet kiváló szerzőkkel, gazdag, színes tartalommal mindmáig, immár 12 éve szerkeszt. Dolgozott televízióban és rádióban is, irodalmi munkássága figyelemre méltó. Mintegy húsz kötete jelent meg.

Aranytollat kapott Daniss Győző, aki 1938-ban született Szentesen, s tanári diplomáját a szegedi egyetemen szerezte. Pályája elején rendezőként, dramaturgként, később tanárként dolgozott. 1970-től újságíró – a Békés Megyei Népújságnál, az Élet és Tudománynál, majd 1987-től a Népszabadságnál, ahol valóságos intézménnyé vált, ahol munkájára 2002-es nyugdíjba vonulása óta is folyamatosan számítanak.

Vérbeli újságkészítő, olyan tulajdonságokkal, amelyek nélkül nincs kiemelkedő szerkesztői teljesítmény. Majdnem tévedhetetlen emlékezet – amit sosem volt rest ellenőrizni, ha a legkisebb kétely is felmerült benne egy-egy adat vagy név pontosságát illetően. Jó ízlés a lap egészének tálalásakor, precíz kéziratkezelés. Végül, de nem utolsósorban: olyan szerkesztő, aki úgy tudja javítani kollégái kéziratát, hogy meghagyja a szerző stílusát, de kíméletlenül kiirtja belőle a képzavarokat, homályos gondolatokat.
 
Aranytoll kitüntetésben részesült a csanádapácai születésű Gyarmati Béla, aki huszonöt éves korában, 1960-ban kezdte újságírói pályáját a magyar Rádió Nyíregyházi stúdiójában, később a Déli Hírlap, majd az Észak-Magyarország munkatársa és rovatvezetője lett. 1979-ben nevezték ki a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójává – a színházat 13 évig, egészen nyugdíjba vonulásáig vezette; ezt az időszakot a szakma és a színházbarátok egyaránt a miskolci színjátszás egyik aranykoraként tartják számon.

Több darabot rendezett a Kassai Magyar Színházban, szerkesztette a Színházi esték és a Miskolci Tükör című lapokat. Több módszertani és szépirodalmi kötete jelent meg. Harmadik, 2009-ben kiadott regénye egy újságíró életének fordulatait bemutatva az elmúlt 60 év Magyarországáról szól, kemény kritikával, de mély humanizmussal, sohasem indulatosan, a szerzőre jellemző kivételes eleganciával.