BEOL

Békéscsabán több százan gyűltek össze a Trianon-emlékműnél, amit meg is koszorúztak. Balogh Tamás, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanára a fantomfájdalom fogalmán keresztül vont párhuzamot az orvosi csonkolás és a között, hogy hazánk elvesztette területének, lakosságának nagy hányadát.

Csanádapáca és Csabaszabadi közt, a Hármashatár-halomnál Szelekovszky László elmondta, egykor ott volt Arad, Békés és Csanád megye közös határa. Tudatosítani kell az utókorban az 1920-ban történteket, mikor családokat szakítottak szét és egyik napról a másikra más ország állampolgára lett a magyarok nagy része.

— Országot fel lehet darabolni, de hazát soha, mert azt a szívünkben hordozzuk — hangsúlyozta Petróczki Zoltán, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium igazgatója a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott történelmi visszaemlékezésen, Gyulán. A Csiga-kerti székelykapunál szervezett programon József Attila „Nem, nem soha” című versét Bálint Gergő mondta el, Erkel Ferenc „Hazám, hazám” című művét Kepenyes Pál adta elő. Az Erkel Vegyeskar és a történelmi egyházak is részt vettek a megemlékezésen.

Szarvason és további hat, az egykori Nagy Magyarországhoz tartozó, határon túli településen ma délután az összetartozás jelképeként egy-egy almafát ültettek.

— Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, a fájó emléket azonban minden magyarnak kötelessége megőrizni. A határok felett egy nép vagyunk még akkor is, ha nem egy ország határain belül élünk — hangsúlyozta beszédében Besenczy Zoltán, Szarvas alpolgármestere a Kárpát-medence mértani közepét jelölő emlékműnél. Több százan gyűltek itt össze, hogy együtt idézzék fel a 92 évvel ezelőtt történteket, s annak következményeit.

A kormány nevében Blaskovits Péter, a Békés megyei kormányhivatal főigazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: Trianonban nem békeszerződés, hanem egy ország- és nemzetpusztító diktátum született. 

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az emlékezők elhelyezték koszorúikat a Kárpát-medence mértani közepét jelölő jelképes szélmalomban, majd a téren álló székelykapu mellett elültettek egy almafát. Több határon túli településen szintén almafát ültettek az összetartozás jelképeként.

Ma este hét órától a Szarvasi Vízi Színházban folytatódik az emlékezés. Az érdeklődők a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásában az 1918 — Őszirózsák, zuhanórepülés című darabot tekinthetik meg. Az előadás ingyenes.