BEOL

A bejegesedett hűtőszekrény és a fagyasztó valósággal falja az áramot. Az önleolvasztós berendezések ezt a problémát maguk oldják meg, s ezzel jelentős összeget spórolnak az áramköltségen tulajdonosaiknak.

Ám, nem mindenki ilyen szerencsés. Szakemberek véleménye szerint havonta legalább egyszer le kell engedni a hűtőt — a nyári hónapokban akár gyakrabban is — annak érdekében, hogy ne terheljük pluszkiadással a pénztárcánkat. A hűtőleengedéstől azért is ódzkodik a legtöbb háziasszony, mert fél attól, hogy a benne lévő élelmiszerek kiengednek.

Ezért többen úgy oldják meg a munkafázist, hogy rokonok hűtőládájába „kérdezkednek be” a fagyasztójuk tartalmával. A mostani mínuszok orvosolják ezt a gondot. Gyakorlatilag a házon kívüli világ most egy nagy fagyasztószekrény. A tömblakásban élők az erkélyre, a magánházak tulajdonosai pedig kutyáktól, macskáktól, rágcsálóktól védett területre — például garázsba, fűtetlen műhelybe, fészerbe, de akár a szabad ég alá is — vihetik például ládákban elhelyezve és biztonságosan letakarva a lefagyasztott, gyorsfagyasztott élelmiszereket. Garantáltan nem olvadnak ki, amíg a hűtőt, fagyasztót leengedjük.

A mélyhűtő belsejét érdemes a leolvasztás után szódabikarbónás nedves ruhával is áttörölgetni, ezáltal a szagtalanításról is gondoskodunk. Melegebb időben úgy is meggyorsíthatjuk a folyamatot, hogy az áramtalanított mélyhűtőbe forróvízzel teli lábast teszünk, s cseréljük, ahogy hűl benne a víz. A gőz hatására gyorsabban szabadulunk meg a jégtől. Visszapakoláskor érdemes átvizsgálni a mélyhűtő tartalmát: melyik élelmiszernek mikor jár le a szavatossága. Az általunk csomagoltakat pedig célszerű a lehűtés előtt felcímkézni és dátumozni.

A fagyasztó leengedése jó alkalom arra, hogy felülre kerüljenek azok az alapanyagok, amelyeket minél hamarabb fel kellene használni. Persze, aki igazán spórolni akar, biztonságos helyen, akár a természetes hűtőben is hagyhatja a fagyasztott alapanyagokat, ételeket. Így néhány napig pihenhet a frigó.

A hűtőszekrénybe sohase tegyünk meleg ételt, a lehűtéséhez a berendezésnek plusz energiára van szüksége, ami zsebre megy. Várjuk meg, amíg kihűl az étel, csak azután tegyük be. Arra is ügyeljünk, hogy a polcokat ne pakoljuk meg roskadásig. Azzal a levegő áramlását akadályozzuk, ami által csökken a hűtés hatásfoka. Azzal is megtakarítunk jó néhány forintot, ha nem a nyitott hűtő előtt találgatjuk, mit is akarunk kivenni.

„Megdolgoztatja” a hűtőt, ha nem csukjuk be jól az ajtaját, s beszökik a meleg. Ha nem figyelünk, akár egész éjszakára, vagy amíg a munkában vagyunk, így maradhat a jégszekrény, az eredmény pedig látszik majd a következő havi áramszámlán. Különösen a régebbi, kicsit „kopottabb” gumival rendelkező hűtőajtóknál kell résen lenni.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Időnként előfordul, hogy kellemetlen szagok keletkeznek a hőtőben, amit akár megromlott, vagy több erős illatú étel is okozhat. Utóbbi elkerülése érdekében mindent dobozoljunk, vagy folpackba, illetve alufóliába csomagoljunk. Ekkor nem veszik át egymás illatát, és elkerülhetjük az úgynevezett hűtőízt is. A boltokban kapható hűtőszagtalanító, ami azonban meglehetősen borsos árú.

A szagtalanításra jó módszer az alapos tisztítás a már említett szódabikarbónás vízzel. Vannak, akik az univerzális kávézaccra esküsznek. Ha baj van az illatokkal, a zaccot tegyük kis tálkába, rövid időn belül magába szívja a nem kívánatos szagokat. A kávézacc ezután kerülhet a virágokra vagy a lefolyóba (forró vízzel küldjük le), ott is szagtalanít. Egy a lényeg, ne a kukában landoljon, ott ugyanis a „szagtalanító” nedves anyag igencsak bűzleni fog.