BEOL

Békésben ritkán látott vendégeket, kárókatonákat látott több olvasónk Gyulán és Békéscsabán, az Élővíz-csatorna partján.
— A megyeszékhelyen pedig nem is a némiképp gyakoribb nagy, hanem a kisebb populációval rendelkező kis kárókatona egyik példánya látható mostanság — tudtuk meg Boldog Gusztávtól.

A Zöld Csütörtök Természetvédő Kör szakmai vezetője, természetvédelmi mérnök lapunknak elmondta, egyrészt a hideg, másrészt a városiasodás miatt találkozhatunk egyre több madárfajjal lakóhelyünk tőszomszédságában.

— Békéscsabán, az evangélikus nagytemplom tornyában immáron két hónapja egy vándorsólyom ütött tanyát. Ilyentájt, ínségesebb időkben ideális táplálékot jelentenek számára a városi galambok. Rajta kívül megyeszerte rengeteg egerészölyvet is láthatunk — hangsúlyozta Boldog Gusztáv. Hozzátette, nemcsak a ragadozók, hanem a vízimadarak is közelebb húzódtak a települések határához.

— Az Árpád fürdőben tőkés récék csapata vette birtokba az egyik medencét. Számukra a természetes víznél melegebb vízfelület biztonságot ad, ezért esett a választásuk a jegy nélküli fürdőzésre. Táplálékot itt persze nem találnak, ezért kis ösvényeket, alagutakat ástak a hóba az Élővíz-csatorna mentén, ezáltal könnyebben hozzáférnek a fűfélékhez — tájékoztatott a szakember, akitől azt is megtudtuk, télvíz idején érdemes zsírban és olajokban gazdag magvakkal, például napraforgóval etetni a madarakat.

Utakat taposnak a vadásztársaságok is területeiken, hogy az állatok az etetőkhöz és búvóhelyükre jussanak. Főleg az apróvadakra, a fácánokra, a mezei nyulakra és az őzekre kell odafigyelniük. Ha kíváncsi, milyen problémákkal kell megküzdeniük, a teljes cikket elolvashatja a Békés Megyei Hírlap február 8-ai számában.

Pusztaottlakán a vadaskertben a juhok, a lámák, az alpakák még örülnek is a nagy hónak. Róluk is olvashat a holnapi Hírlapban.