BEOL

A kondorosi Markos Mária kamrájában minden évben több száz befőtt és savanyúság sorakozik. Az alapanyagok egy része családi házuk udvarán terem.

— A cseresznyefánk már harminc éves, de minden évben sok terméssel ajándékoz meg bennünket. Tavaly legalább két mázsa volt rajta, még pálinkát is főztünk belőle. Idén kevesebb a cseresznye, a meggyfa viszont tele van gyümölccsel — mondja a háziasszony, miközben párjával, Gyulával együtt éppen a meggybefőzéshez készülődik.
Kiderül, idén ez már a sokadik alkalom, amikor a spájzolással foglalatoskodnak. Sőt, a fagyasztóládába is került már jócskán a gyümölcsökből.

— Úgy döntöttünk, ezentúl a lekvárokat, dzsemeket is magunk készítjük. A bolti lekvárban kevés a gyümölcstartalom, vagy ha igazán jó minőségű, akkor nagyon sokba kerül. Még akkor is megéri itthon főzni a lekvárt, ha venni kell hozzá az alapanyagot — magyarázza Marika, majd hozzáteszi, az első saját készítésű szamócalekvárok már a kamrában sorakoznak, s természetesen meggylekvár is lesz. Mi több, a meggyet ribizlivel is keverik, mivel utóbbiból szintén szépen termett a kertjükben.

— A párom és a fiam nagyon szereti a süteményeket. Sok olyan receptem van, amelyekhez lekvár is kell. A meggyet pedig azért befőzzük kimagozva, mert úgy akár süteményekbe is tudom használni — mondja Marika. Párja pedig hozzáteszi: náluk a savanyúságoknak szintén nagy a keletjük. Tesznek is belőle bőven üvegekbe, sőt, még vödrökbe is.

A kondorosi háziasszonyhoz hasonlóan egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes télire spájzolni. Akinek kevés az ideje, annak célszerűbb a fagyasztást választania. A megmosott, zacskóba zárt és lefagyasztott gyümölcsökből télen kitűnő kompót vagy leves készíthető. A fagyasztásnak még az az előnye is megvan, hogy semmilyen tartósítószert nem kell használnunk.

A másik, szintén kevésbé időigényes tartósítási mód az aszalás. További tanácsokat a Békés Megyei Hírlap június 18-ai számában olvashat.