BEOL

 

Megszépült városba várják haza az egykori lakosokat és a vendégeket

Pluhár László polgármester most negyedszerre vesz részt ennek a hatalmas randevúnak a megszervezésében. A város vezetőjével a kapcsolatok kialakulásáról, s az „ősi lakhely” utóbbi években történt fejlődéséről beszélgettünk.

— Elek egyik legnagyobb értéke a nemzetiségi sokszínűség — mondta. — A történelem úgy hozta, hogy itt németek, szlovákok, románok, cigányok és magyarok élnek együtt a legnagyobb békében, hosszú idő óta. A nemzetiségek jelenléte olyannyira hangsúlyos, hogy mindegyik kisebbségnek külön önkormányzata van. Történelmi sajátosság, hogy Eleket báró Harruckern János György 1724-ben német telepesekkel népesítette be. Az ekkor kezdődő töretlen fejlődésnek a trianoni békeszerződés vetett véget: elvesztették piacaik egy részét, határ menti településsé váltak. A második világháborút követően a német lakosság nagy részét kényszermunkára hurcolták, vagy elűzték. A velük való kapcsolattartást szolgálják az 1990 óta rendszeresen megrendezett világtalálkozók. Négy német településsel — Gerolzhofen, Leimen, Alerheim, Laudenbach — tartunk szorosabb kapcsolatot, de nagyon büszkék vagyunk arra is, hogy a világban szétszóródott elekieket összefogó szervezettel, az Eleker Heimatkomitee-vel már 25 éve kiváló az együttműködésünk. Emellett az is nagy öröm számunkra, hogy az elűzöttek unokái, dédunokái is kötődnek Elekhez, amit nemcsak az jelez, hogy egyre nagyobb számmal jönnek városunkba, de többen házat is vettek itt maguknak.

A külföldi kötődésekről szólva a polgármester hangsúlyozta, hogy természetesen szlovák és román településekkel is ápolnak hasonló kapcsolatokat. A romániai Borossebessel például éppen most, a világtalálkozón szeretnék megerősíteni húszéves testvérvárosi együttműködésüket. Romániai szomszédjuktól, Ottlakától Trianon szakította el Eleket, a mostani találkozón utoljára kérnek ideiglenes határnyitást a két település között, hiszen a schengeni határ kitolása miatt jövő tavasztól már itt is szabad lesz az átjárás.

— Ezzel, valamint egy közös, a magyar és a román állam által is támogatott útfejlesztéssel mintegy 30 kilométerrel kerül hozzánk közelebb Arad — folytatta a polgármester. — Ez pedig hosszabb távon igen jó kilátásokat jelent Elek számára, hiszen visszatérhetünk abba a gazdasági vérkeringésbe, ami Trianon előtt fellendítette az itt lakók életét. A jó minőségű eleki búzának, kukoricának, napraforgónak biztos piaca lehet Romániában, de úgy vélem, még az állattenyésztésünk is fellendülhet.

— Az idei világtalálkozóra érkezők már egy olyan városi miliővel találkozhatnak Eleken, aminek hírét büszkén vihetik a világba — fogott az utóbbi esztendők történéseinek taglalásába Pluhár László. — Úgy gondolom, Elek sikeresen megragadta azt a történelmi lehetőséget, amit Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása kínált a lemaradt térségek, települések számára, és ami nem biztos, hogy később megismétlődik. Számos pályázatot írtunk, és nyertünk meg. Két-három utca kivételével mindenütt jó minőségű, szilád burkolatú útjaink vannak, kiépítettük a csatornahálózatunkat, már csak 350 bekötést kell megoldanunk.

Rendbetettük a kerékpárútjainkat, fejlesztettük az intézményi hálózatunkat. Csak néhány példa az utóbbira: tizenhat éves vajúdás után befejeztük a települést ellátó konyha felújítását, mellé 75 millió forintból éttermet építettünk, a Mester György iskolában 50 milliós informatikai fejlesztést hajtottunk végre, véglegesen megoldottuk a belvízgondot, kívül-belül korszerűsítettük a polgármesteri hivatal épületét, sikerült elérnünk a közútkezelőnél, hogy közlekedési csomópontot építsenek, hogy elvégezzék a Kétegyházi út burkolását vagy buszfordulót létesítsenek. Az elmúlt nyolc évben több mint 3 milliárd forintot fordíthattunk beruházásokra úgy, hogy hitelt egyszer sem vettünk fel, sőt, még pénzügyi tartalékokkal is rendelkezünk. (x)

A programokról részletesen itt olvashat!