Egy személyes tragédia miatt választotta az orvosi hivatást

2016. február 18. 18:29 Papp Gábor
A mosoly a legjobb vízum az emberek szíve felé — vallja dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, a Pándy Kálmán kórház gyermekosztályának neonatológus főorvosa, akit jelöltek Az év orvosa címre, az Astellas-díjra. A jemeni származású szakember elmondta, nagyon meghatották azok a szavak és mondatok, amiket a szülők írtak róla az elismerés honlapján. — Ez számomra a legnagyobb kitüntetés, óriási kincs, egyben felelősség is, ami még szerényebb, még több, még jobb munkára ösztönöz — fogalmazott lapunknak a gyermekgyógyász, neonatológus főorvos.

Mik ezek?

X
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

— Személyes családi tragédiánk miatt választottam az orvosi hivatást — mesélt lapunknak indíttatásáról a kiváló neonatológus. — Jemenben egy kis faluban laktunk, mindentől távol, a központtól 130-140 kilométerre. Éppen nagy ünnep volt, melyre a településünk orvosa is elutazott. Tizenkét éves voltam, éppen tanultam, amikor szóltak, hogy a kétéves kishúgom félrenyelt egy pénzérmét. Hiába ütögették a hátát, hiába próbáltak segíteni, a szemünk előtt halt meg. Engem nem hagytak nyugodni a történtek, felkerestem a háziorvosunkat, aki megnyugtatásomra azt mondta, hogy nem volt esély segíteni a testvéremnek. Valamiért nekem ez mégsem volt elég, elmentem az ország orvosi egyetemére, és kérdezgettem az orvostanhallgatókat, hogy mit tehettünk volna. Kiderült, hogy talán meg lehetett volna menteni a kishúgomat. Ekkor határoztam el, hogy tanulni fogok, és segíteni az embereknek, a gyerekeknek. Munka közben ma is gyakran a szemem előtt van a testvérem képe, és amikor sikerül megmentenem egy újszülöttet, egy gyermeket, úgy érzem, érte, az emlékéért is tettem valamit.

— Hogyan esett a választása éppen Magyarországra?
— Szegény családból származom, így az egyetlen lehetőséget számomra az intenzív tanulás jelentette, hiszen az oktatás már akkor is nagyon drágának számított, ha saját pénzből kellett finanszírozni. Így olyan eredményt kellett elérnem, hogy ösztöndíjas lehessek. Amikor a választásra került a sor, számomra egyértelmű volt, hogy a kecsegtető Nyugat-Németország-beli építészmérnöki vagy az amerikai fogorvosi szak helyett az általános orvosi egyetem mellett döntök. Egy egyiptomi tanárom mesélt Magyarországról, aki az oktatásról és az államról is elismerően beszélt, így a jelentkezési lapon azt jelöltem be, hogy — ha esély nyílik rá — legszívesebben idejönnék. Soha nem bántam meg, nagyon jól érzem itt magam, saját hazámnak tekintem az országot.

Fotó: Imre György Fotó: Imre György
— S miért éppen Gyula városa?
— Az egyetemi évek alatt máig tartó barátságot kötöttem Csóka Jánossal, öt évig voltunk szobatársak, és a jó kapcsolat köztünk most is él. Többször vendégeskedtem náluk Méhkeréken és Gyulán. A diploma után két évre visszamentem Jemenbe, ahol sürgősségi esetekkel és trópusi betegségekkel foglalkoztam, majd Sátoraljaújhelyre kerültem, de ott nem igazán éreztem jól magam. Ekkor kerestem meg dr. Csóka Jánost, akinek segítségével jelentkeztem a Pándy Kálmán kórház gyermekosztályára. Mielőtt az állásinterjúra, a beszélgetésre mentem dr. Kander Zoltán igazgatóhoz, a lelkemre kötötték, hogy dicsérjem az intézményt. Be is magoltam a szöveget, de valamiért nem ment az előadása. Amikor az igazgató arról kérdezett, hogy miért jöttem Gyulára, elmondtam, hogy korábban már többször jártam itt, és nagyon megtetszett a város, az emberek kedvessége, a Mogyoróssy könyvtár, ahol többször olvasgattam és hallgattam zenét. Amikor viszont arra volt kíváncsi, hogy milyennek látom a kórházat, azt válaszoltam, hogy még nem jártam az intézményben. Mire ő közölte, hogy rendben, fel vagy véve. Az évek alatt sikerült beilleszkednem, itt élnek a barátaim, a gyermekeink. Mindenki ismer és én is szinte mindenkit ismerek. Ideköt az emberek szeretete, ami erőt és kitartást ad. Több alkalommal kaptam már ajánlatot, például Dubai-ból, Angliából és Szegedről is. De én Gyulán érzem jól magam, boldog vagyok; a pénz ugyan fontos, de akadnak dolgok, amik afelett állnak.

— Választott hivatása, a neonatológia, az újszülött-gyógyászat nem könnyű terület.
— Amikor koraszülöttként világra jön egy 800-900 grammos gyermek, még gyenge és törékeny, segítségre van szüksége. Ilyenkor, amikor hazamegyek, sokszor órákat gondolkodom, hogy mit lehetne még tenni, hogy javuljon az állapota. A szülőkkel gyakran hónapokig küzdünk azért, hogy a kisfiuk, a kislányuk egészségesen hazamehessen. Amikor ez megtörténik, és látom az anyukák és az apukák arcán a boldog mosolyt, valami leírhatatlan érzés, egyfajta eufória kerít hatalmába. Azt hiszem, ez az igazi Nobel-díj. Azután telnek a hónapok, az évek, és amikor a családommal sétálunk az utcán, találkozunk a már felcseperedett gyerekekkel és szüleikkel. Az édesanyák és édesapák pedig mesélnek nekik arról, hogy a doktor bácsi segített, amikor „pici voltál”. Ők pedig odaszaladnak hozzám, és megölelnek. Nem tudom szavakba önteni, ami ilyenkor lejátszódik bennem.

— A szülők azt mesélték önről, hogy a szabadnapján is bármikor „ugrik”. Miért fontos ez önnek?
— Amikor a szabadnapomon felhív egy szülő, mert beteg a gyermeke, azért teszi, mert bízik bennem, és szüksége van rám. Hogyan mondhatnám nekik azt, hogy nem érek rá, hogy nem dolgozom aznap. Nekem egy fél óra-óra, amíg megvizsgálom a kis beteget, de a szülőknek, a gyerekeknek kincset jelenthet.

— Miként éli meg, hogy Jemenben polgárháború dúl?
— Magyarországot a saját hazámnak tekintem, de nem tudok közömbös lenni azzal kapcsolatban, ami Jemenben történik. Nagyon fáj, hogy ilyen helyzet alakult ki, hiszen a mai napig testvéreim, rokonaim élnek ott. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, szinte minden nap beszélünk. Szerencsére olyan helyen vannak, amelyet a harcok kevésbé érintenek. Egy testvérem volt kritikus zónában, de szerencsére Isten vigyázott rá. A háborúnak vége kell, hogy legyen.


— Mi a véleménye az elmúlt hónapok talán legtöbbeket foglalkoztató kérdéséről, a migránshelyzetről?
— Úgy látom, és vállalom is, hogy mindenki védelme miatt szabályozni kell a bevándorlást. Aki pedig idejön Európába, Magyarországra, annak be kell tartania a törvényeket, a szabályokat. Hiszem, hogy ha valaki az ajtón érkezik, és figyel a szabályokra, akkor megkapja a szükséges segítséget. Mélyen elítélem és elszomorít, ami Németországban történt. Ha valaki olyan helyről érkezik, ahol háború dúl, ahol éheznek az emberek, már csak az otthon maradottak miatt is tekintettel kell lennie a szabályokra. Nem illik bulizni, részegeskedni, törvénytelen dolgokat elkövetni.

— Nagyon sokaknak elsőként az jut eszébe önről, hogy szinte mindig mosolyog.
— Az őszinte mosoly a legjobb vízum az emberek szíve felé. Rövid az élet, ha lehet, mosolyogjunk, de ugyanilyen fontos, hogy a helyzetnek megfelelően viselkedjünk. A gyerekeimnek általában azt mondom, hogy a mosoly a legjobb, a legfájdalommentesebb, legolcsóbb plasztikai beavatkozás.

— A gyermekei miként képzelik el a jövőjüket? Esetleg hatott rájuk az édesapjuk hivatása?
— A két nagyobbik gyermekem 16 és 14 éves. Mindketten orvosok szeretnének lenni. A legkisebb gyermekünk 12 éves: ő még titokban tartja, miként képzeli el a jövőjét, de nem kizárt, hogy szintén a hivatás mellett dönt. A gyerekgyógyászat áll közel hozzájuk. Ők is segíteni szeretnének, és látták, érzik azt a szeretet, ami a gyerekek és a szülők felől árad. Megtapasztalták a bizalmat.

Bicikli, kirándulás és egy régi nagy álom
Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed szabad idejében szíves biciklizik a családjával, a barátaival.

— Nagyon szeretem a természetet, a felhőkarcolókkal teli világ nem vonz — ecsetelte. — Visegrád, Eger, Egerszalók a kedvencem, de most éppen Erdélybe készülünk a barátainkkal. Emellett gyakran járok strandra, ahol sokat úszok.

A főorvos elárulta, régi álma, hogy teniszezzen.
— Gyermekkoromban nagyon szerettem volna kipróbálni ezt a sportot, de az anyagi körülményeim miatt nem volt rá lehetőségem — mesélte. — Hamarosan középső gyermekemmel kipróbáljuk a teniszt.

Szeméből sugárzik a szeretet

„Gyermekeimmel mindig úgy bánt, hogy szeméből sugárzott a szeretet, orvos, és gyermek közti barátság volt ez, hatalmas bizalommal körülvéve! Alapos, türelmes, és nagyon figyelmes! Gyermekeim, mindig meggyógyultak rövid időn belül sokkal jobban lettek, bármikor fordultunk hozzá! Sok orvossal volt már dolgunk, de hozzá foghatóval még soha.” — írta róla egy szülő. Az év orvosa szavazás február 26-án kezdődik.


 
Ajánlott cikkek

A cikk küldése e-mailben

X
Cikk címe:
Egy személyes tragédia miatt választotta az orvosi hivatást

Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

*-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Cikk megosztása a közösségi portálokon

X
Ország, világ, gazdaság

Sok a víz, a lány, meg az izmos fiú az új Baywatch-film előzetesében

Az eddigiek alapján méltó lesz a sorozathoz.

Hetven éves a Moszkvics

Fejlesztés helyett az Opeltől szerzett gyártószerszámokkal valósították meg a szovjet népautót, hetven évvel ezelőtt indult a munka a Moszkvai Autógyárban.

Csokifüggő az ország legaranyosabb tolvaja (videó)

Rendszeresen visszajár a boltba lopni a váci labrador.

Látott már valaha is ennél nagyobb autós bénázást? (videó)

Ráadásul ez valójában nem egy darab akció, hanem három az egyben.

FTC: Doll száműzte az első keretből a válogatott játékost

FTC: Doll száműzte az első keretből a válogatott játékost

A klub reagált értesülésünkre: „Thomas Doll az illetékes abban, hogy kinek mennyi pihenőt engedélyez.”

Kajak-kenu: Baráth Etele nem folytatja elnökként, Schmidt Gábor az utódja

Az MKKSZ 21 éve hivatalban levő első embere a közgyűlés elnökeként dolgozik tovább a szövetségben.

Csak az egyikük maradhat: ki-ki meccs vár női kéziseinkre Montenegróval

KEZDÉS: 18.30. Kim Rasmussen szerint két célunk van az utolsó csoportmérkőzésre.

Dopping: több mint ezer orosz sportoló érintett a botrányban

Dopping: több mint ezer orosz sportoló érintett a botrányban

A doppingmintákat kétféle módon manipulálták • Több mint 30 sportág fertőzött.

Ennyire nem kell temetni a magyar öttusát – Bretz Gyula

„Mi vagyunk a sportolókért. Sportolók nélkül semmilyen szövetség létezésének nincs értelme.”

Légiósok: Vadócz Krisztián az indiai rangsor ötödik helyén

Az alapszakaszban csak négy játékos volt többet a pályán, mint a Mumbai City magyar légiósa.

Kövessen bennünket a Facebook-on!
Előző
  • Kos
  • Bika
  • Ikrek
  • Rák
  • Oroszlán
  • Szűz
  • Mérleg
  • Skorpió
  • Nyilas
  • Bak
  • Vízöntő
  • Halak
Következő

Mai horoszkóp

  • A barátság és a munkája során számos kapcsolatot köt. Sikersorozat következik életében. Szívügyek terén boldog, s bizakodó lehet.
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz
Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Megyei Piactér