BEOL

Több milliárd forintos kárt okoz a hazai baromfitartóknak a rendkívüli meleg, mert a haszonállatok jelentős része – a telepeken bevezetett óvintézkedések ellenére – hőstresszben elpusztul, illetve súlygyarapodásuk jelentősen csökken. Békés megyében is állami segítségre várnak.

A szokásosnál nagyobb számban hullanak a pulykák, a csirkék, a tyúkok Békésben. A tehenek 25 százalékkal kevesebb tejet adnak ebben a hőségben, ugyanis fele annyi takarmányt esznek, mint máskor. Vagyis, a hőség az állatokat sem kíméli.

– A 150 ezres tyúkállománynál a napi elhullás 15–ről 90–re emelkedett a hosszan tartó, 40 fokos kánikula miatt. A tojástermelés a korábbihoz képest 3–4 százalékkal esett vissza – magyarázta Végh László, a Csabatáj Zrt. elnöke, a Hidasháti Zrt. vezérigazgatója. – Természetesen mindent megteszünk a tojóállomány megóvásáért, fokozottan figyelünk a szellőztetésre, párásító klímát raktunk be az új tyúkketrecekbe, locsoljuk, hűtjük a falat.

Hasonlóan cselekszünk a marhaistállókban is. Medovarszki András békéscsabai termelő, a Baromfi Terméktanács tagja elmondta, jó ideje hűtés nélkül nem lehet csirkét nevelni. A megfelelő légcsere, a szellőztetés fontos, de az sem mindegy, hogy 25 éve 50–55 napra neveltek fel egy csirkét 1,60 kilogrammra, most pedig 40–42 nap alatt, 2,40–2,60 kiló körül lesz vágóérett egy baromfi, a genetikai fejlődésnek, a termelés korszerűsítésének köszönhetően.

– Ebben a hőségben az elhullás is jóval nagyobb, de a csirke már 28 fokban sem érzi jól magát, a 20–21 fokos hőmérséklet az ideális számára, 28 fok felett sokkal lassabban gyarapszik a súlya – ecsetelte Medovarszki András. – A jószágot el kell vinni vágóhelyre is, a szállítás rengeteg veszéllyel jár, ebben a rendkívüli hőségben egészen másként viselkedik a baromfi a ketrecben, a hajnaltól a déli órákig tartó vágás ideje alatt, mint normál körülmények között.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Medovarszki András kiemelte, ez egy rendkívüli, vis maior helyzet, az elhullás és a súlyvesztés miatt is kár éri a termelőket, mindenképpen szükség lenne állami segítségre a magyar termék védelmében. Főként, ha ehhez hozzávesszük az aszály miatti takarmányár–emelkedést.
Több baromfitartó kiemelte, már hallani a médiában, hogy 10–15 százalékkal emelkedik a hőség és következményei miatt a barmfihús ára, de a termelőknek ebből semmi profitjuk nincs, a vágóhidak és a kereskedők fölözik le a hasznot.

A termelőktől 266 forint/kilogramm áron vásárolják fel a csirke a kilóját, ez a boltokban eléri a 700 forintot is, nem beszélve a tanyasi csirkéről, melynek fogyasztói ára közelíti a kilónkénti 1200 forintot.
Dr. Botyánszki András békéscsabai magánállatorvos elmondta, főként kutyatulajdonosok fordulnak hozzá, hogy alig kap levegőt kedvencük, súlyos idegrendszeri tünetek – például rángógörcs – mutatkoznak rajta.

– Hiába van árnyékos helyen a kutya ebben a hőségben, ha például betonon, aszfalton fekszik – melyek sugározzák ki a meleget –, és beszorul a levegő – magyarázta dr. Botyánszki András. – A kutya nem tud izzadni, csak egy csöppet az orrttükrén és a talppárnáján át, így nem tudja a hőtorlódást kezelni. Könnyen 42 fokra emelkedik a testhőmérséklete, és ez számos tünetet okoz.

– Többen hozták be a kutyájukat, sikerült megmenteni az állatokat, szájon át, illetve végbélbe juttatott hideg vízzel vagy a testhőmérsékletnél valamivel hidegebb infúzióval. Amit tanácsolni tudok, mindig legyen víz a kutya előtt, és tegyük huzatossá a tartózkodási helyét- hangsúlyozta dr. Botyánszki András.

A túlzott meleg kedvezőtlenül befolyásolja a Békés megyei élővizek, elsősorban az állóvizek, a holtmedrek állapotát – tájékoztatta lapunkat Nemes Attila. A Körös–vidéki Horgász Egyesület Szövetségének (KHESZ) ügyvezetője elmondta: a kánikula hatására fokozott párolgás, túlzott algásodás és esetleg oxigénhiány alakulhat ki. Ezeket a problémákat részben mesterséges beavatkozásokkal lehet orvosolni, amelyet a KHESZ – ahol erre szükség volt – meg is tett az elmúlt hetekben. Komolyabb gondok nincsenek a megyében.