BEOL

Elemzők szerint az elmúlt években az arany mellett a föld számított a leginkább válságálló befektetésnek, a tőzsde és a lakáspiac is ezután következett. Évente legalább 100 milliárd forint értékű földügyletet kötnek Magyarországon. Nem csoda, hogy a föld árának növekedése folyamatos, töretlen, ezt a válság sem befolyásolta.

Az FHB termőföldindexe alapján az elmúlt tíz évben a földárak növekedését három periódusra lehet osztani. Az elsőben, 2000-2003 között, vagyis hazánk uniós csatlakozása előtt 7,4, 2004 és 2007 között 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, 2007-től az éves emelkedési szint elérte a 10,5 százalékot.

Magyarországon jelenleg egy hektár termőföld átlagos ára 472 ezer forint, míg egy hektár szántó átlagosan 576 ezer forintba kerül.
Hazánk területének 83 százaléka termőföld, ez 7,8 millió hektárt tesz ki. A legértékesebb, ezáltal a legdrágább földek Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon találhatók. Átlagosak a földek a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, itt az árak is az átlag körül mozognak. Az átlagosnál alacsonyabb értékűek és olcsóbbak a földek az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon.

— Megyénkben nagy a szóródás a földárakban, 300 ezer és 1,3 millió forint között alakul egy hektár ára — hangsúlyozta Szabó István, megyei földművelésügyi igazgatóhelyettes. — Régebben tízéves bérleti díjnak felelt meg a vételár, vagyis a mai 40-50 ezer forintos bérleti áraknál ez 480-600 ezer forint lenne. Ha egy hektár föld évente 70 ezer forintot hoz, akkor egy egymillió forintért megvásárolt földnél 14-15 év alatt térül meg a befektetés.

Szabó István elmondta, a földek adásvétele mérsékelt mostanában megyénkben. Egyrészt sokan várnak az eladással, mert bíznak abban, ha a külföldiek földvásárlási moratóriumát jövő májusban feloldják, akkor drágábban adhatják el a területüket. A hullámzó gabonaárak visszatartják azokat, akik nem elsősorban befektetési, hanem művelési célra vennének földet. A kormány a külföldiek földhöz jutását három évvel kitolná, erről még nem döntött az unió. Szakemberek szerint azonban hozhat a kormány olyan rendelkezéseket, melyek nehezítik az idegenek földvásárlását. Ilyen lehet a magyar állam által elismert szakmai végzettség, a nyelvtudás, a helyben lakás követelménye is.

Dr. Kulcsár László, a Magosz országos alelnöke elmondta, ha feloldják a külföldiek földvásárlási moratóriumát, az drasztikus áremelkedést hozhat magával. Erősítheti a spekulatív földszerzéseket, és nehezítheti az itthoni gazdálkodók földhöz jutását. Tagjaiknak most a kivárást ajánlják, bár sokan kerültek kiszolgáltatott helyzetbe az idei rossz terméseredmények miatt. A tartozásukat nem tudják fizetni, így kénytelenek megválni a földtől.