BEOL

A szelektív hulladékgyűjtés azonban visszaesett az elmúlt időszakban, amiben a szakemberek szerint jelentős szerepe lehet annak, hogy romlik a lakosság fizetőképessége.

A közelmúltban egy olvasónk kereste meg lapunkat, hogy elpanaszolja, néha egészen extrém dolgokat is dobnak ismeretlenek a szemetesekbe. Különösen azt kifogásolta, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket jó néhányan nem arra használják, amire eredetileg kitalálták.

Bondár Lajos, a Tappe Kft. kommunikációs igazgatója elmondta: néhány évvel ezelőtt valóban előfordult, hogy oda nem való dolgok kerültek a hagyományos szeméttárolókba. Építési törmelékkel, döglött állatokkal, veszélyes hulladékkal, disznóbéllel, de még emberi ürülékkel is találkoztak munkatársaik. Mára azonban a helyzet rengeteget javult, s szinte teljesen eltűntek az ilyen jellegű szélsőségek.

— Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a rendszeres hulladékgyűjtés 2000-től kötelező, de a települések számára biztosítottak egy három éves átállási időszakot, így tulajdonképpen a szolgáltatás 2003-ban indult el mindenütt — hangsúlyozta Bondár Lajos.

Sok önkormányzat is ekkor szembesült az új helyzettel, ahogy a lakosság is. Többen közülük jó ideig nem is voltak hajlandóak tudomást venni a változásokról, s annak rendje, módja szerint feltették utánfutóra háztartásuk hulladékát, elhajtottak az első eldugott fás területig vagy csak az országútig, és ott lerakták.

A megyében egyébként Békéscsaba egy lépéssel előrébb járt a többi városnál és községnél, hiszen a megyeszékhelyen 2000 előtt már a szervezett hulladékgyűjtés mellett a szelektív szigetek is megtalálhatók volt. Azóta mindez az egész megyében elkezdett elterjedni.

Bondár Lajos a kérdéshez, illetve olvasónk felvetéseihez kapcsolódva kiemelte: a nem elkülönített hulladékok kézi utánválogatását jogszabály tiltja. Így, ha valaki a szelektív hulladékgyűjtőkbe olyan dolgokat is beledob, ami nem oda való, az egész folyamatot tönkre teszi. A másik visszatérő probléma, hogy az összegyűjtött palackokat és papírt sokan nem teszik bele a tárolókba, hanem csak azok mellé, ami rontja a településképet.

Mindezek ellenére a szelektív hulladékgyűjtés mennyisége 2010-ig folyamatosan emelkedett, ám két éve visszaesés figyelhető meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— A megtorpanás pontos okairól csak feltételezéseinek vannak — ecsetelte Bondár Lajos. — Minden bizonnyal a lakosság fizetőképessének romlásának is szerepe van a változásban. Vélhetően sokan kevesebb pénzből élnek, mint korábban, így csökkent a fogyasztásuk. Emellett a kertes házas övezetekben egyre többen akadnak, akik minden éghető anyagot — így a papírt, esetenként akár a műanyag flakonokat is — felhasználnak ahhoz, hogy fűtsenek. Mindennek pedig több szempontból is súlyos következményei lehetnek.

A Bondár Lajossal folytatott múlt hét közepi beszélgetésünk után alig néhány nappal került nyilvánosságra, hogy a Hulladékról szóló törvénytervezet szerint az idei évtől körülbelül hatezer forintot kell fizetniük a hulladéklerakót üzemeltető cégeknek minden egyes tonna olyan szemétért, amely vegyesen kerül a lerakókba. A kormányzat ezzel is a szelektív hulladékgyűjtést akarja ösztönözni, ám a hozzáértők szerint az intézkedésnek az a kockázata, hogy a várhatóan még több lesz az illegálisan lerakás.