BEOL

— A Gyulai Szorgos Hangya Szociális Szövetkezet tavaly június 11-én alakult meg — nyilatkozta lapunknak Kiss József. A szervezet elnöke elmondta: legfőbb céljuk, hogy termelőeszközökhöz, esetleg földhez, illetve azon keresztül munkából származó jövedelemhez juttassák a hátrányos helyzetű embereket, s így hozzájáruljanak a háztáji gazdaságok felélesztéséhez.

A szövetkezet tagjai közül senki nem kap fizetést, mindenki hozzáteszi ugyanakkor saját tudását és ismereteit a közös munkához. Egyetlen alkalmazottjuk a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatott irodavezető, Ferenczi László.

A kis csapat egyik első lépéseként létrehozta a Háztáji Gazda Hálózatot a városban, amihez több százan csatlakoztak.

— Halat nem tudunk adni az embereknek, hálót viszont igen. Azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy koordináljuk a zömében hátrányos helyzetű, kerttel, vagy földdel rendelkezők tevékenységét — hangsúlyozta Kiss József és Ferenczi László, majd hozzátették: információkkal, egyéni tanácsadással is igyekeznek segíteni, például azzal, hogy milyen terményekre van kereslet. Sokan egyébként a szövetkezet tagjaitól tudták meg, hogy kökényből miként lehet lekvárt készíteni, s, hogy azt miként érdemes értékesíteni. Aki „megfogta” a lehetőséget, az a mintegy ötnapos munkával 25-30 ezer forintot is kereshetett.

A Szorgos Hangya vezetése több fajta vetőmagot, palántát, sőt, gyümölcsfa-csemetét is szerzett már az érintetteknek, s biztatónak tűnnek a várt terméseredmények. A város több pontján elhelyezett kis faházak pedig esélyt adtak, adnak az értékesítésre.

— Mindezzel természetesen csak az alapokat sikerült leraknunk. Annyi eredményt már elkönyvelhetünk, hogy sokan termelnek a családjuknak, s jó néhány érintett értékesíteni is tud a feleslegből — ecsetelte Kiss József. — Keresnünk kell azonban a továbblépési lehetőségeket.

Ennek egyik fontos iránya lehet egy saját értékesítési hálózat létrehozása.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Kézzel gondozott, minőségi terményekről van szó, amire a különböző cégekkel folytatott tárgyalásokon kapott visszajelzések alapján lesz igény — tette hozzá a két vezető. A tervek szerint hosszú távon akár a szociális szövetkezet vehetné át a zöldségeket, gyümölcsöket, esetleg az állatokat, majd azokat tovább értékesítené.

A helyi mezőgazdasági-városfejleszési kft. vezetőivel már egyeztetettek arról, hogy esetleg a megtermelt javakat csomagolnák, feldolgoznák. Így akár a város és a megye határon kívül is el lehetne adni a termékeket.
Keresik a kapcsolatot a piaci szegmens szereplőivel is. A gyógynövénytermesztésben például már látszik, hogy lehet fantázia. Kiss József hozzátette, emellett a fokhagymára, a levendulára és a fűszerpaprikára is lenne igény, lenne felvásárló.

Újszerű kezdeményezésként a vadkörte állományt is bővítenék. A vackorból pedig lekvár és pálinka is készülhetne, ami különlegességet jelentene a megyei és hazai kereskedelemben egyaránt.