BEOL

A húsok közül sertésből fogyasztjuk a legtöbbet, ezt a baromfi és a marha, borjú követi. A békéscsabai piacon árusítók szerint ugyanakkor egyre inkább felzárkózik a csirke, kacsa és pulyka a disznóhúshoz.

— Piaci napokon, de főként szombaton levegőt sem kapunk, annyian állnak sorban az üzletnél — magyarázza Kárpáti Marianna eladó. — Hatszáz vásárló is megfordul itt egy nap, a csirkecomb és a mellfilé fogy a legjobban. Az emberek inkább kevesebbet vesznek, de a baromfi ízletesebb részeit választják. Nagyon megugrott a kereslet a kacsacomb iránt is.

Hárman szolgálják ki a vevőket, mindannyian ingatják a fejüket, amikor arról kérdezzük őket, hogy hallottak-e a közeljövőre ígért áremelésről. Elmondják, jó ideje nem volt drágulás, sőt folyamatosan akciózni is tudnak különböző termékekből. Áremelésre az ágazati szereplőket tömörítő Baromfi Terméktanács számít. Bárány László elnök szerint a bővülő megrendelések négy—hat hét alatt elapaszthatják a baromfihúskészleteket, és ez belföldön is keresletnövekedéshez, illetve áremelési lehetőséghez vezethet. Az árváltozás olyan korrekciónak fogható fel, ami kiemeli a csirkeszektort a tavaly októberi csökkenés után kialakult veszteséges gazdálkodási helyzetből.

— Mi is hallottuk, hogy Nyugat-Európában a szokatlanul kemény tél hatására a tenyészállományok tojástermelése visszaesett, ezért a felnevelhető vágócsirkék mennyisége is apadt — ecseteli Kováts György, aki Kaszaperen, Medgyesbodzáson, Bánkúton és Kevermesen is foglalkozik csirkeneveléssel. — Oroszország is bejelentette, hogy csirketermelésben néhány éven belül önellátóvá kíván válni, ezért fokozza az európai szaporítóanyag-megrendeléseit. Lassan a tenyész- és keltetőtojás annyiba kerül, mint a naposcsibe, aminek darabját 85 forintért adják.

Kováts György és Medovarszki András békéscsabai termelő hasonló véleményen van: a csirkeátvételi árnak el kell érnie a kilónkénti 220 forintot a jelenlegi 205-210-zel szemben, hogy talpon maradjanak a baromfitartók. Akik egyébként Békés megyében le sem tudják adni a portékájukat, ugyanis nincs feldolgozóüzem.

Baromfit őstermelők is árusítanak a csabai piacon. Ezer forintért adják a csirke kilóját. Vári György placcán hatalmas pucolt madarak díszelegnek, kiderül, hogy kakasok.
— Vettem száz naposcsibét jércének, aztán ötven kakas lett belőle. Még mindig jobb, mintha elvitte volna őket a gumboró, de szerencsére megitatták őket — magyarázza a gazda. Kikerekedt szemekkel nézünk, aztán megtudjuk, a gumboró baromfibetegség, megnyúlik a csirkék nyaka, mint a gémnek, lesoványodnak és elpusztulnak. Ezért kell az egyedeket gyógyszerrel kezelni, ennek módja az itatásos vakcina. Vári György folyamatosan vágja, pucolja a szárnyast, viszik is a vásárlók, ami megmarad, belekerül otthon a fazékba.

A baromfi mellett a sertéshús is kelendő a csabai vásárcsarnokban. A kolbásznak a városban kultusza van, így nem meglepő, hogy a sláger a kolbászhús. Víg József hentes kiemeli: a tarját, a karajt és az oldalast is viszik, és szinte minden második vásárló megkérdezi, hogy húsvétra milyen sonkát kínálnak majd. A hentesnél sokan kifejtik, azért kérnek csak pár szelet karajt vagy fél kiló darált húst, mert egyedül élnek. Magyarul, a húsfogyasztásban előttünk járó Ausztriának, Dániának és Franciaországnak nem kell féltenie tőlünk a helyét.

További részletek a Békés Megyei Hírlap március 11-ei számában.