BEOL

A munkaügyi ellenőrzéseken feltárt törvénysértések a szakszervezetek szerint a jéghegy csúcsát jelentik. A dolgozók ugyanis a végsőkig tűrnek, s csak akkor mernek szembeszállni a volt főnökükkel, miután az utcára kerültek. Elsősorban az emberek állásféltése miatt érzik nyeregben magukat a munkáltatók, bár az érdekvédők szerint a büntetések sem elrettentőek.

A munkaügyi felügyelőség tapasztalata rácáfol a közvélekedésre: nem a sokat szidott multiknál, hanem a tíz embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozásoknál magasabb a törvénysértések aránya.
Tavaly a szabálytalanságban érintett dolgozók egyharmada a fekete foglalkoztatásnak látta kárát. Ebben a vezető helyét megőrizte az építőipar, s mindjárt utána következik a vagyonvédelmi ágazat, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás.

A legénység nélküli kísértethajóra emlékeztetett, legalábbis papíron az egyik megyei csemegebolt. A dolgozókkal két jelenléti ívet vezettettek: a hivatalost és a valóságost. Az elsőt a hatósági ellenőrzésekre tartogatták, a másikra pedig a tényleges munkaidőt jegyezték. Miután a túlmunka kifizetése csak ígéret maradt, a boltosok panaszra mentek a szakszervezethez.

Az iratokból kiderült, hogy a nyitvatartási idő több órát tesz ki, mint a dolgozók munkaideje. A dokumentumok szerint délelőtt és délután is volt egy-egy fél óra, amikor kereskedők nélkül, becsületkasszára működött az üzlet.

Bár ritka eset, amikor a példához hasonlóan a dolgozók kezdeményeznek eljárást, ám a szabálytalankodó cégek mégsem érezhetik magukat biztonságban. Tény, a munkaügyi felügyelőség a feketemunka feltárására összpontosítja az energiáját, ám ennek során egyéb — a munkaidővel, pihenőidővel, szabadságkiadással és bérkifizetéssel kapcsolatos — szabálytalanságok sem kerülik el a figyelmüket. A hanyag munkaidő-nyilvántartás leginkább a kereskedelemre és a vendéglátóiparra jellemző.
A munkáltatók gyakran hivatkoznak a tájékozatlanságukra, ám a felügyelők e mögött a szabályok kijátszását sejtik. Juhászné Leszkó Andrea, a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének megyei titkára is úgy látja, tudatosan sértenek törvényt a munkáltatók.

— Kevesen tudják, hogy a munkaügyi perekben ingyenes jogi képviseletet biztosítunk. Tavaly az ügyek száz százalékában a munkavállalók javára döntött a bíróság — mondta a titkár, aki szerint ez a tény is azt mutatja, mennyire nyilvánvalók a jogsértések.

Az állásféltés erős, a sérelmükkel rendszerint akkor állnak elő a szakszervezeti tagok, miután a munkahelyük megszűnt. A kiszolgáltatottságra a titkár több példát is említett. A munkáltatók előszeretettel spórolnak a létszámon és a biztonságon. A vásárlói lopások miatti leltárhiányt mégis a beosztottakra terhelik, ennek mértéke fejenként akár a százezer forintot is elérheti. A tájékozatlan alkalmazottak abba is könnyen belemennek, hogy a munkaviszonyukat ne felmondással, hanem a számukra előnytelen közös megegyezéssel szüntessék meg. A szakszervezet a tagságot arra biztatja, mielőtt bármit aláírnának, egyeztessenek jogásszal.